Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízemelés
1,00*5,00 m lickeret szalma leszorítva 10 cm vtg. Rőzseborítással védekezve, a töltés rézsűjén 4 m szélességben szálas gazt vagy szalmát teregetünk. Tetejére lehetőleg egyforma hosszú rozsét helyezünk olyan sűrűn, hogy a vesszők között 4 cm-nél nagyobb hézag ne maradjon. Az 54. ábrán látható így elhelyezett rő- zseréteg kb. 8 cm vastag lehet. Ezután a 4 sor hevederrel és kb. l,5m-enként bevert horgas karókkal az egészet a töltéstesthez erősítjük. A borítást annyira rászorítjuk a töltésre hogy az egész mintegy 10 cm vastag tömör réteget alkosson. Szalmaborítást úgy készítünk, hogy a rézsűre 20—30 cm vastag, 2—3 m széles szalmaréteget terítünk. Ezután két sor lécrostéllyal, valamint horgas karókkal a rézsűhöz szorítjuk. A szalmát vagy gazt a vízfolyás irányára merőlegesen helyezzük el. A rőzsepaplan erősen elhabolt töltés rézsűjének hullámverés elleni védelmét szolgálja (1. 55 ábra). 4 m hosszú, 2,5 m széles, 0,25 m vastag rőzsetáblák- ból áll. Készítéséhez munkapad szükséges. Alul ritkán fektetett rőzseszálak vannak, erre 30 cm-es szalmaréteg kerül, majd sűrű rőzseterítés következik. Az egészet dróttal varrják össze; 25 cm-es öltésekkel húzzák végig a drótot a paplan alatt, illetőleg fölött. 50 cm-enként alkalmaznak ilyen varrást. horgaskaró szalma tömörltv< 18 cm vtg. .54. ábra. a — Szalmaborítás és b — rőzseborítás (71) Állóművek Az állóművek ideiglenes jellegű hullámtörő falak. A rézsű védelmére rőzsekerítést, ollós karózást, fejkarózást és földes zsákokat használunk. Az utóbbit főleg megbontott töltéstesthez. 102 55. ábra. Rőzsepaplan (71)
