Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízemelés
kimutatását A védekezés során szükséges rőzse és karóanyag rendszerint a töltésen van tárolva, mert veszély esetén szállítása késedelmet okozna. A rozsét előzetesen rőzse- kéve vagy rőzsekolbász formájában összerakják, összekötözik, hogy szükség esetén gyorsan beépíthető legyen. A rőzsekéve hossza 3,0 — 4,5 m. Vastagsága a kötésnél 30 cm. A kötözőanyag lehet fűzgúzs vagy 1 mm-es lágyhuzal. Egy kévére 2— 3 kötés alkalmazandó (51. ábra). A rőzsekolbász hossza 3 — 5 m. Vastagsága a kötésnél 15 — 20 cm, 50 cm-enként kötik össze. A rőzse rögzítésére karókat kell előkészíteni. A karót farönkből hasítják, majd hegyezik. Hossza 1 — 1,5 m, 8 —10 cm vastag. Szükség lehet 2—3 m hosszú karókra is, amit külön tárolunk. A karó lehet horgas karó, keresztes karó vagy őrkaró (51. ábra). VÉDEKEZÉS HULLÁMVERÉS ELLEN A gátak biztosítása elsősorban a hullámverés és az ún. elhabolás elleni védekezésből áll. A hullámverés különösen akkor veszélyes, ha hosszú ideig tart az árvíz, és a töltés erősen átázik. Ha a töltés oldalát nem takarja növény, még a 10 cm magas hullámok is kikezdhetik. A hullámmozgás elsodorja a földet a helyéről, kimosást okoz, amit „elhabolásnak” nevezünk. Az elhabolással meggyengülő gátat azután könnyebben szakítja át a víznyomás. Az elhabolás ellen jól véd a töltések gyepesítése. A hullámverés ellen készített ideiglenes müveknek az a céljuk, hogy a hullámmozgás energiáját felemésszék. Ez elérhető például a víz felszínére helyezett úszó tárggyal, mely tehetetlenségével csillapítja a hullámokat. Védekezhetünk a hullámverés ellen úgy is, hogy a töltés oldalát, rézsűjét olyan anyaggal borítjuk, amely felfogja a hullám csapásait. Az előbbi csoportba tartoznak a különböző úszóművek, a másodikba a fekvőművek vagy állómüvek aszerint, hogy a nagyobb méretük a töltés oldalával párhuzamos vagy rá merőleges. 3,0 - 4,5 m 51. ábra. a — Rőzsekéve, b — karók (71) 100
