Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk
séglete mérsékelt. A tehermentesített zárótestnél csak a súrlódást kell legyőznünk. Az áramlás irányával szemben zárva, a művelet végén jelentős erőt kell kifejtenünk. Ezzel szemben, ha az áramlás irányában zárjuk, a szívóhatás miatt a zárótest ütésszerűen ül fel, ha ennek ellensúlyozásáról nem gondoskodunk. Építési magassága kisebb a tolózárénál, hossza viszont majdnem kétszerese. Amennyiben zárógyűrűi rugalmas anyagból készülnek — gumi, műanyag —, idővel elvesztik rugalmasságukat, és kicserélésükkor a csőzárat ki kell szerelnünk, majd szét kell szednünk. Működését iszaplerakódás nem zavarja. Előnyös tulajdonságai miatt — a gépi működtetés és automatizálás előtérbe kerülésével — egyre szélesebb körben alkalmazzák. • A csapózár vagy pillangószelep a gyűrűszár valamennyi előnyével rendelkezik. Építési hossza és súlya csak töredéke az előbbinek. Ezért az utóbbi időben a nagyobb átmérőkhöz egyre szélesebb körben alkalmazzák. Különösen azóta, amióta a házba vagy a zárótányér kerületébe épített rugalmas zárógyűrű a tökéletes zárást is megoldotta. Ennek azonban az a hátránya, hogy a zárógyűrűt időnként cserélnünk kell. Fojtásra nem ajánlják, de használható. Az excentrikus csapózár (Máttyus konstrukciója szerint) a tengelynél osztott házzal készülhet. Ez a csővezeték megbontása nélkül is lehetővé teszi a zárótányér kiszerelését. A korszerű kivitelekhez már önzáró, mandzsettaszerü gumi tömítőkarikát használunk (68. ábra). A puha gumiból készített gyűrűt vagy a tányér külső kerületén körülfutó horonyban, vagy pedig a házban, a zárt állapotban levő tányér külső palástfelületével szemben rögzítjük. Ezt a megoldást az teszi lehetővé, hogy az excentrikus zárat csak szivattyúüzemben alkalmazzák, ahol a zárnak csak egy oldali, mégpedig a külső oldalról ható nyomásra kell tömören zárnia. (Az áramlás irányát az ábra bal oldalán levő nyíl jelzi.) A mandzsetta az ellenkező oldal felé fordul, tehát az onnan ható nyomás a szemben levő tömítöfelületre szorítja. Ha viszont a bal oldalon jelentkezik a túlnyomás — ami az indulás utáni lassú nyitáskor és a megállás előtti lassú záráskor fordul elő —, a mandzsettát eltávolítja a tömítőfelülettől. Záráskor és nyitáskor tehát nincs érintkezés, következésképpen elmarad az ezzel járó súrlódás és kopás. Az excentrikus csapózár forgási tengelye nem megy át a zárótányér középpontján. Ezért zárt állásból a nyomáskülönbségből adódó nyomaték nyit. Külső vezérlés nélkül azonban mégsem használható, mert a vízáram hatására mindössze 45—50°-ra nyílik ki (nem teljesen). Emiatt igen nagy az ellenállása. A £ ellenállási tényezője megközelíti a 20-at.Önműködő záráskor pedig lassan mozog. Leálláskor nagy késéssel, erős ütéssel zár. Mindent összevetve: külső vezérléssel — viszonylag kis építési hossza és súlya, nyitott állapotban nem számottevő ellenállási tényezője miatt — nagyobb átmérőkhöz feltétlenül előnyös. • Visszacsapó szelepek, végcsappantyúk. Az önműködő csőzárak között igen elterjedt zárószerkezetek. Az előbbi csak kivételesen marad el a szivattyúk nyomócsövéből. Ellenállás- tényezője nagy, szelepterhelése aránylag kicsi, ezért rövid zárási idő esetén késve, nagy csat- tanással zár. A végcsappantyút szabad kiömlésű csővégződésre szerelik. Működése megbízható, építési hossza rövid (69. ábra). 69. ábra. A nyomócső végére szerelt tehermentesített csappantyú 87
