Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk
A szivattyúk üzembe helyezése A szivattyú üzemszerűen csak akkor működtethető, ha forgórésze (járókereke, szárnylapátja stb.) belemerül az emelendő, illetve továbbítandó folyadékba. Amennyiben indulás előtt ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, akár feltöltéssel, akár légtelenítéssel kell gondoskodnunk arról, hogy a gép kifejthesse emelőmunkáját. Például a hagyományos, vízszintes tengelyű centri- fugálszivattyút — indulás előtt — rendszerint feltöltjük. A műveletet a szivattyúház legmagasabb pontján elhelyezett tölcsérszerű kiképzés könnyíti meg, és a szívócső víz alatti végén elhelyezett lábszelep (62. ábra) teszi lehetővé, amely megakadályozza a víz kifolyását a rendszerből. A szivattyúház felső teréből a légtelenltőcsavarral, a többlépcsős szivattyúkból a gyűrűházanként elhelyezett csavarokkal engedhetjük ki a levegőt. • A szivattyú vízzel való feltöltése különféle légtelenítőberendezésekkel is megoldható. Előfeltétel azonban, hogy a nyomócsövön légbeáramlást gátló tolózár vagy visszacsapó 62. ábra. Lábszelep szívókosárral 63. ábra. Injektoros légtelenitöberenclezés 1. megkerülő vezeték, 2. injektor, 3. a működést meghatározó szelep, 4. légtelenítőcső 64. ábra. Automatikusan légtelenítő szivattyúkialakítás 1. nyomótér, 2. szívótér, 3. folyadék-visszavezetés a járókerékhez, 4. járókerék, 5. visszacsapó szelep 6* 83 65. ábra. Inclitótartályos szivattyú (Csőszerelő Vállalat)
