Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk
nyomatékfelvétele. A gépcsoport tehát elég rövid idő alatt felgyorsul a névleges fordulatszámra. A motor nyomatékgörbéjéből — Afmo, —fin) — kitűnik, hogy M\ átlagost meghaladó forgatónyo- matékot tud kifejteni. A nyomatékgörbe alatti terület tehát arányos a gyorsításra felhasználható teljesítménnyel (P = Mxn0). A diagramba ugyanilyen léptékkel rajzoltuk be a centrifugálszivattyú nyomatékgörbéjét nyitott tolózárral való indítás esetére — Ms = fitt) —. A görbe alatti terület arányos a szivattyú gyorsításához szükséges teljesítménnyel (P = M2n0). A két terület közötti különbség arányos a motorból és a szivattyúból álló gépcsoport gyorsításához rendelkezésre álló teljesítménnyel. A két területből megrajzolhatók az n0 (szinkron fordulatszám) hosszúságú és Mv M2, illetve M — M1 — M, magasságú derékszögű négyszögek. M az az átlagos nyomaték, amely a tömegek gyorsításához meghatározott ideig rendelkezésre áll. Az indukciós motorok használata gazdaságos, mert hatásfokuk a nagyobb teljesítménytartományon belül is csaknem állandó értékű marad. • Csúszógyíírűs aszinkron indukciós motorok. Amennyiben a hálózat terhelhetősége nem teszi lehetővé a rövidre zárt forgórészű motorok indítását, csúszógyűrűs motorokat alkalmazunk. Az indítóellenállás fokozatait önműködően vagy kézi úton kapcsoljuk, ami által az indítási áramerősség a névlegeshez közel álló értékre csökken. Indítónyomatékuk nagyobb, mint a rövidre zárt forgórészű motoroké, de indítási áramerősségük kisebb. Segítségükkel a fordulatszám a névleges 80%-áig csökkenthető. • Kollektoros motorok. A szivattyú folyadékszállítását mind fel-, mind lefelé a kollekto- ros és repulziós motorokkal tudjuk folyamatosan szabályozni. E gépek indítónyomatéka rendkívül nagy, de sokkal drágábbak is, mint az egyéb rendszerű villamos motorok. • Szinkronmotorok. A nagyobb — 500 kW feletti — teljesítményű örvényszivattyúkat szinkronmotorral üzemeltetjük, ha a gép terhelése állandó, és fordulatszámát sem kell változtatnunk. Fordulatszámuk állandó, nem függ a terhelés változásától, csupán a pólusszám és a hálózati frekvencia függvénye. A szinkron motorok egyben a hálózat teljesítménytényezőjének javítására is alkalmasak. Gerjesztési áramuk beállításával ugyanis befolyásolható a hálózati teljesítménytényező, sőt a cos cp = 1 érték is elérhető. A szinkronmotor természetesen drágább, mint az aszinkron. Szerkezete bonyolultabb, és kezelése is nehezebb. • A mellékáramkörű egyenáramú motorokkal a fordulatszám folyamatosan, fokozat nélkül, széles határok között szabályozható. • Különleges villamos hajtások. Leggyakrabban a Scherbius-, a Leonard- és Kramer- féle kapcsolást alkalmazzuk. Számottevő üzemi előnyeik ellenére elterjedésük még várat magára egyrészt mert drágák, másrészt mert bonyolultak. Újabban a tirisztoros egyenáramú hajtások kerültek előtérbe, mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészt, igen üzembiztosak és a különleges kapcsolásoknál olcsóbbak. 60. ábra. A rövidre zárt forgórészű aszinkron motor és a nyitott tolózárral indított centrifugálszivattyú nyomatékgörbéi Mmot — az indukciós motor nyomatékgörbéje, MB — a szivattyú nyomatékgörbéje 6 Az öntözés gépei 81
