Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk
járókerék feladata. Ez a közös tengely segítségével ugyanis a gépház szintje fölé telepített centrifugál-járókerékhez szállítja a vizet (39. ábra). Az öntözéshez szükséges nyomás nagyobb részét a centrifugál-járókerék állítja elő. Előnyük, hogy az első fokozathoz a szükséges energiának csupán 5 — 10%-át kell bevezetnünk, ezért a vastagabb tengelyrész rövid, a gép könnyű és egyszerű. A felső szivattyúházra légtelenítő szelepet kell szerelnünk, hogy az alsó fokozat feltölthesse a felsőt, és így a folyadéknyomás a visszacsapó szelepet kinyithassa. Ilyen szivattyúkat hazai iparunk is gyárt az öntöző nyomásközpontok számára. A szivattyúk üzembiztosságát befolyásoló szerkezeti elemek Az öntözőszivattyúk gyártásakor a következő fejezetekben részletezett gépelemek tervezésére, alak- és méretpontosságára, valamint szerelésére kell különös gondot fordítani, mivel ezek határozzák meg a berendezés üzembiztosságát. Tengelykapcsolók A szivattyút az esetek többségében tengelykapcsoló köti össze a motorral. Kialakításuk szerint vagy merevek vagy rugalmasak. Merev tengelykapcsolókkal elsősorban a függőleges tengelyű örvényszivattyúk több darabból készített hosszú tengelyét kötik össze. A rugalmas tengelykapcsolók általában a centrifugálszivattyúk nélkülözhetetlen gépelemei. Nagy előnyük, hogy nemcsak a hajtó- és hajtott tengely közötti nyomatékot viszik át, hanem lehetővé teszik az üzemeltetést a kisebb egytengelyííségi hibák (a két tengely közötti excentricitás, illetve szögeltérés vagy a kettő kombinációja) fennforgásakor is. Sőt kismértékű tengelyirányú elmozdulást is megengednek. így a tengelyek hőtágulás okozta mozgását fel tudják venni anélkül, hogy a csapágyakban axiális irányú túlterhelés jelentkeznék. Készülhetnek fém és valamilyen rugalmas anyag kombinációjaként vagy kizárólag fémből is. A szivattyúkat leggyakrabban szabványos bőr- vagy gumidugós tengelykapcsolók kötik össze a hajtómotorral. A nagyobb szivattyúkban azonban a gumituskós vagy gumitömbös tengelykapcsolók is használatosak. Ugyancsak a nagyobb teljesítményű szivattyúkba szerelik a teljesen fémből készült rugalmas tengelykapcsolókat (Bibby, Fáik). Különleges esetekben, amikor a hajtás, illetve a szivattyú nem helyezhető közvetlenül egymás mellé, kardántegelyekkel létesítünk kapcsolatot a motor és a szivattyú között. A kardáncsuklókat Hardy-tárcsák is helyettesíthetik. Ez a megoldás általában csak a kisebb teljesítményekhez javasolható. Ugyancsak különleges esetekben használatosak a röpsúlyos, a centrifugál és a mágneses tengelykapcsolók. Amennyiben a fordulatszám kisebb módosítására is szükség van, hidrodinamikus tengelykapcsolóval kötik össze a hajtómotort a szivaty- tyúval. A csapágyazás A szivattyúkban sikló- és gördülőcsapágyakkal egyaránt találkozunk. Sőt e kétféle csapágyfajta vegyesen is előfordul. A gördülőcsapágyak közül a kisebb szivattyúkban elsősorban a golyóscsapágyak váltak be. A rövid, merev tengelyeket egysoros, mélyhornyú, a hosszabbakat kétsoros, önbeálló golyóscsapágyakba ágyazzuk. Az egysoros mélyhornyú golyóscsapágyak tengelyirányú erők felvételére is alkalmasak. A nagyobb axiális erők azonban kétsoros hordógörgős, kúpgör68
