Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk
Az öntözőszivattyúk szerkezeti felépítése A szivattyúk csoportosítása és szerkezeti elemeik (a szivattyúház, a járókerék) megismerése után a továbbiakban az öntözőszivattyúk gépelemeivel foglalkozunk. Az általánostól eltérőkre a megfelelő fejezetekben térünk ki. Vizsgálataink folyamán az örvényszivattyúk változatait ismerjük meg. Egyfokozatú spirálházas centrifugálszivattyúk Két főrészből, a tengely csapágyazásából és a hidraulikus elemeket összefogó egységből állnak. A tulajdonképpeni szivattyú tehát a csapágyazást magában foglaló bakon foglal helyet (35. ábra). • Az elmondottak megkövetelik a két csapágyfészek, illetve a felerősítő illesztővállak egytengelyűségét. Csapágyazásuk rendszerint egységes, de az átviendő teljesítmény és a fordulatszám függvényében — tipuscsaládon belül — öt-, hatféle nagyságban készülnek. Ritka kivételtől eltekintve gördülőcsapágyak. Közülük az egyik a tengelyirányú (axiális) erőt veszi fel, bár erre a célra gyakran külön csapágyat is beépítenek. A tengely hajtásoldal felöli részét hengergörgős csapágyazással tátják el, hogy az ékszíj húzását is felvehesse. • A tengely hajtással ellentétes végére erősítik a járókereket, amelyet a bakra rögzített spirálház vesz körül. Tengely felőli oldalán fedél zárja le. E fedélen helyezkedik el a tengelyt 35. ábra. Az egyfokozatú spirálházas cenlrifugálszivattyú keresztmetszete 1. spirálház, 2. szívófedél, 3. járókerék, 4. csapágyállvány, 5. csapágysapka, 6. tengely, 7. tengelyhüvely, 8. tömszelencefedél, 9. golyóscsapágy, 10. tömszelence-alappersely, 11. tömítés, 12. tengelyvéganya, 13. nyomócsonk 63
