Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban - dr. Oroszlány István: A vízháztartás szabályozásának módjai
7. táblázat A kapilláris és vízvezető pórusok aránya a talajmorzsák méretének függvényében Pórusok A morzsák átmérője [mm] <0,5 0,5-1,0 i 1,0-2,0 2,0-3,0 i 3,0-5,0 pórusok a talaj térfogat%-ában Kapilláris Vízvezető Összesen 92 8 100 51 49 100 46 54 100 41 59 100 37 63 100 • A művelt talajréteg lehet poros, morzsás, rögös és tömött szerkezetű. Vízgazdálkodási szempontból a morzsás szerkezet kívánatos, mert a morzsák méretének növeked- tével kedvezőbb a kapilláris, illetve nem kapilláris pórusok aránya (7. táblázat). Kedvező továbbá a levegő—víz arány, javul a víznyelő és vízvezető képesség, nő a hasznos víz tározásának lehetősége. A morzsás szerkezet kialakítása egyben a csapadékvisszatartás legeredményesebb módja. Biológiai talajjavítás. A tartósan morzsás talajszerkezet kémiai és biológiai hatásokra jön létre. Az ásványi kolloidok először a kalcium következtében — koagulálással — morzsakezdeményekké (mikroaggregátumokká) állnak össze. E morzsaelemeket a szerves anyagok lebomlásakor keletkező tartós humuszanyagok ragasztják össze nagyobb morzsákká. Ez a ragasztóképesség azonban csak a humuszanyagok keletkezése pillanatában számottevő. A talajszemcsék ragasztóanyaga a baktériumok és a gombák nyálkája, micéliuma. Ha ez a szerves kötés valamilyen hatásra megszűnik, a morzsák ismét szétesnek. A talajművelés vagy nedvesség nyomán kialakuló morzsák már csak álmorzsák, amelyek nem vízállóak. A morzsás szerkezet fenntartásában számottevő a gyökérzet munkája. Minél sűrűbb, finomabb és nagyobb gyökértömegű a növény, annál nagyobb a talaj szerkezet kialakításában játszott szerepe. A legjobb talajszerkezet, s az ezt létrehozó kiegyensúlyozott talajélet a mésszel jól ellátott talajokon, a gyepes ősnövényzet alatt alakul ki. Minden olyan emberi beavatkozás, amely elősegíti a talajok helyben maradását, tápanyag- és szervesanyag-utánpótlását, kiegyensúlyozott víz- és levegőgazdálkodást tesz lehetővé. Kedvező a talajéletre, és ezen keresztül javítja a talaj szerkezetét. A nedvesen könnyen folyósodó, szárazon kemény, rögös talajon a hiányzó szénsavas mész pótlásával elősegíthető a morzsakezdemények kialakítása. Ez a jó talajszerkezet alapfeltétele. A felszíni tarozás Az ideiglenes és állandó üzemi tározókat a csapadék-visszatartás műszaki lehetőségeihez soroljuk. Az üzemen kívüli tározók nagytérségi-vízkészletgazdálkodási feladatokat látnak el, így azokat e helyütt nem tárgyaljuk. Ideiglenes a tározó, ha talaját növénytermesztéssel is hasznosítjuk, s csak esetenként, átmenetileg kerül víz alá. Állandó az üzemi tározó, ha benne tartósan visszatartjuk a vizet, s a műtárgyat öntözéssel, halhústermeléssel, víziszárnyas tartásával vagy egyéb (ivóvíz-, üzemi vízellátás stb.) célra hasznosítjuk. Az ideiglenes tározók szerepe a vízháztartás szabályozásában az, hogy a felszínen keletkezett tócsák lefolyó vizét átmenetileg befogadva, egyrészt csökkentsék a levezetőhálózat 22
