Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban - dr. Oroszlány István: Vízháztartási vizsgálatok
A fontosabb növények fajlagos transzspirációja 3. táblázat vényi testben összefüggő vizfonalak vannak, 10 m-nél is magasabbra emelheti a vizet. A transzspiráció mértékét befolyásoló környezeti tényezők a következők: a hő, a fény, a talaj ásványi és N-tápláléktartalma, a talajoldat kémhatása, a levegő nedvessége, a szél ereje, a talajban élő mikroorganizmusok tevékenysége stb. • Evapotranszspiráció az a vízmennyiség, amelyet a növényállomány élettevékenysége folyamán elpárologtat, illetve ami felületéről közvetlenül elpárolog. Egyrészt fizikai, másrészt biológiai jelenség. Evapotranszspiráción röviden tehát a növényállomány összes vízfogyasztását értjük. A potenciális evapotranszspirációra az a víz- mennyiség jellemző, amelyet a növényállomány — ideális vízellátottság esetén — használ fel. Ha ebből levonjuk a tényleges csapadékot, a hidrológiai vízhiány értékét kapjuk. Az ideális vízellátottság fenntartásához ezt a vízmennyiséget kellene a növényállomány részére pótolnunk. A növény azonban nem azonos módon hasznosítja a felhasznált vizet. Ha bőven áll rendelkezésére, pazarol: ha szűkében van, takarékoskodik. Amikor hiányt kell pótolnunk, csak olyan mértékben tegyük, hogy a pótolt víz hasznosulása gazdaságos legyen. Ezért általában nem indokolt a teljes hidrológiai vízhiány pótlása. • A hidrológiai vízhiánynak azt a részét, amelyet a növényállomány még gazdaságosan hasznosítani tud, öntözővízigénynek nevezzük. Ha ez utóbbihoz még a vízszállítás és -adagolás során fellépő vízveszteséget is hozzáadjuk, kapjuk az öntözővíz-szükségletet. Az öntözőberendezések méretezésekor ennek vízhozamban kifejezett értékét kell meghatároznunk. Hogy a hidrológiai vízhiányból mennyit gazdaságos öntözővízként pótolnunk, a növény- állományok vízhasznosítási dinamikájának ismeretében dönthetjük el. A növény neve Fajlagos transzspiráció [1/kg] Rizs 710 Búza (intenzív) 300 Árpa 476 Lucernaszéna 700 Kukorica 314 Cukorrépa 400 Burgonya 620 Takarmányrépa 420 Silókukorica 314 Napraforgócsalamádé 562 Szója 810 Ősgyep (széna) 1200 Zöldség (vegyes) 800 Gyümölcs (vegyes) 400 Szőlő (vegyes) 400 4. táblázat Néhány növény átlagos vízhasznosítása megyénként, négy korszakban (kg/ha mm) [GE] Megye 1891-1900 1931-1940 1957-1964 1969-1973 búza kukorica c l N 2 kukorica lucerna cukorrépa c l N '3-G kukorica lucerna cukorrépa búza kukorica lucerna cukorrépa C songrád 3,9 3,6 4,9 4,9 4,8 9,1 7,3 8,2 5,0 11,9 12,3 12,1 7,0 15,8 Békés 4,4 4,6 5,2 5,3 5,9 9,6 8,3 10,0 4,6 10,8 11,8 14,3 6,1 15,4 Szolnok 4.4 3,7 4,6 4,6 5,0 7,5 7,0 8,1 4,2 10,2 12,4 14,7 6,7 17,9 Hajdú 4,1 3,6 5,4 4,9 5,4 8,8 6,5 8,3 5,0 — 11,4 13,0 7,1 17,8 Fejér 4,4 5,0 5,5 5,8 5,1 9,3 7,9 8,1 4,1 10,3 13,1 15,1 6,5 15,0 Átlag 4,2 4,1 5,1 5,1 5,2 8,9 7,4 8,5 4,6 10,8 12,2 13,8 6,7 16,4 13
