Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam kézikönyv V. A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai 6. Öntözés (VITUKI, 1972)

2. A műszaki létesítmények tervezésének és üzemének hidrológiai vonatkozásai.

- 23 összehasonlítása ajánlható:

a létesítéssel kapcsolatos mutatószámok- beruházási költség, bruttó és nettó területre vonatkoztatva /pénzegység/ területegység/;- anyagigény /fém, cement stb./ súlyegység/területegység/;- a termelésből kieső területnagyság /százalék/;

az üzemeléssel kapcsolatos mutatószámok- emberi munkafelhasználás /munkaóra/területegység/;- üzemanyag-, illetve energiafelhasználás /súlyegység vagy energiaegység/területegység és súlyegység vagy energiaegység/kiadott vizmennyiségi egység/;- öntözési költség /pénzegység/területegy3Óg, és pénzegység/ kiadott vizmennyiségi egység/.

összefoglalásként megállapítható, hogy az öntözési módszer helyes megválasztása igen összetett feladatot Jelent a szakemberek számára, de e feladat megoldásához általánosan érvényes előírások helyett a tudomány Jelenlegi szintjén csak az itt összefoglalt szempontok és irányelvek állnak rendelkezésre. Az öntözési módszer megválasztása során ázonban e szempontok és irányelvek körültekintő mérlegelésére mindenképpen szülcség van, mert a létesítendő öntözési berendezések hosszú élettartalmúak, s az öntözésre berendezett területeken alapvetően befolyásolják a mezőgazdasági termesztés körülményeit és eredményességének feltételeit.

2.5. A földből készült öntözőelemek méreteinek meghatározása.

Hidrológiai vonatkozásai miatt a következőkben a földből készült öntözőelemek méreteinek a meghatározásával fogunk kissé részletesebben foglalkozni. Magától értetődően azonban ezek kialakítása során a hidrológiai szempontokon kívül még több egyéb körülmény is mérlegelésre kell kerüljön. Ezért célravezetőnek látszik, hogy a továbbiakban a problémakörről egységes képet adjunk.

Földből készült öntözőelemek azok a felületi öntözési módszer alkalmazása során használt, legutolsó nagyságrendű, földből kialakított vizvezető, vagy víztároló elemek, amelyekből a bennük vezetett, vagy tárolt öntözőviz az öntözendő talajba beszivárog.

A felületi öntözési módszeren belő1 a beszivárogtatás módjától függően háromféle öntözési módot különböztetünk meg. így beszélünk- árasztó- áztató- csörgedeztető

öntözési módról, attól függően, hogy az öntözőviz egy kisebb-nagyobb terület elárasztása útján, illetve barázdában, vagy egy többé-kevésbé sik, lejtős területen mozogva szivárog be a talajba.

Ezeken az öntözési: módokon belül számos, kis üzemben alkalmazott öntözési változat ismeretes, amelyek öntöző elemeinek méretezésére vonatkozóan — valószínűleg e változatok viszonylag szűk alkalmazási köre miatt; vagy azért, mivel ezek kialakításához különösebb elméleti vizsgálatokra nincs szükség — nem ismertet a szakirodalom részletes kutatási eredményeket.

Az árasztó öntözési mód rizs-árasztási változatát, valamint az áztató öntözés barázdás, és a csörgedeztető öntözés sávos változatát azonban a szakirodalom nagyüzemi alkalmazásra is javasolja, ezért a következőkben a földből készült öntözőelemek méreteinek meghatározását e három öntözési mód esetében ismertetjük. A felületi öntözési módszer e három öntözési módjának helyes alkalmazásához, a berendezések kielégítő üzemeltetéséhez elsősorban a Jól tervezett és megépített öntözőberendezés biztosítja az alapot, ezért az öntüzőele- mek méretezési problémáit a tervezési munka szempontjából tárgyaljuk.