Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam kézikönyv V. A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai 6. Öntözés (VITUKI, 1972)
2. A műszaki létesítmények tervezésének és üzemének hidrológiai vonatkozásai.
10 bekövetkező veszteségek nagyságétól függ. A transzspiráoiós vízszükséglet és a növény testébe beépített vízmennyiség adja tehát azt a jellemző vízmennyiség! értéket, amely elengedhetetlenül szükséges a növény kielégítő fejlődéséhez, s melyet az öntözéssel a növény részére biztosítani kell. Ezért az öntözési norma meghatározásának alapja ennek a feltétlenül biztosítandó vízmennyiségnek az ismerete, az úgynevezett vízigény megállapítása kell hogy legyen. Megvizsgálva a befolyásoló tényezőket meg kell állapítani, hogy bármely vizsgált növény csak abban az esetben képes a fejlődéshez szükséges vízmennyiséget a talajból károsodás nélkül felvenni, ha az a gyökérzettel átszőtt, úgynevezett aktiv talajrétegben rendelkezésre áll. Ez azonban természetesen nem jelentheti a talajnedvesség vizkapacitásnak megfelelő értékét, hiszen tudományosan igazolt az a tény, hogy a növény optimális fejlődéséhez a talajban bizonyos, növényfajonként változó mennyiségű, levegő jelenléte is elengedhetetlenül szükséges. Következésképpen valamely növény csak abban az esetben elégítheti ki a vízigényét károsodás nélkül, ha az aktiv talajrétegben a számára legkedvezőbb viz- levegő arány, s az ennek megfefelő "optimális talajnedvesség" biztosított. A vízigényt befolyásoló másik alapvető tényező az az időszak, amelyre azt vonatkoztatják. Kérdés, hogy az öntözővíz norma meghatározását tűzve ki célul miképpen célszerű ezt az időszakot megválasztani? ' Ha a tenyészidő valamely kiragadott időszakában vizsgáljuk a növény vízigényét, nyilvánvaló, hogy annak nagysága — minden ebben az időszakban ható befolyásoló tényezőt azonosnak véve is — változó lesz attól függően, hogy a kérdéses növény a vizsgálati időszak kezdetéig hogyan fejlődött. Emiatt célszerű egy olyan kiindulási időpontot megválasztani, amelyben — természetesen az optimális talajnedvesség biztosítása mellett - valamely növényfaj valamennyi egyede nézi, szükségszerűen jelentkező ingadozással közel azonos mennyiségű vizet igényel. Ez az időpont viszont csakis a csírázás kezdetével eshet egybe. így a vízigény fogalmának egyértelműségét tartva szemelőtt, a definíció egyik alapjaként szereplő időszakot a növény egyedfejlődésének kezdetétől kell számitanunk. A vízigény fogalmának a fenti szempontok alapján kialakult meghatározása /l. táblázat/ azonban egyúttal az öntözés szempontjából az egyedül célravezető értelmezés is. Azokat az optimális körülményeket ugyanis, amelyek az öntözéssel elérhető maximális terméshozam érdekében a növény számára biztositandók, csak ennek a szemléletnek az alapján határozhatjuk meg. Valamely növény fentiek szerint értelmezett vízigényének biztosítása esetén tehát rendelkezésre áll az aktiv talajrétegben a transzspirációhoz szükséges és a növény testébe beépülő vízmennyiség. Az öntözésnél azonban tekintettel kell lenni arra is, hogy az aktiv talajréteg vízkészletét a természetes csapadék talajba beszivárgó része növeli, a bekövetkező veszteségek pedig csökkentik. Megjegyezzük, hogy az aktiv talajréteg vízkészlete más utón is gyarapodhat. A vízkészletet növelő tényezőt tekintetbevéve, a növény vízigényének tehát csak azt a részét kell öntözéssel biztosítani, amelyet a növény nem képes -- az adott talajvíz- és csapadékviszonyok között — az aktiv talajrétegben rendelkezésre álló vízkészletből kielégíteni. Rátérve az aktiv talajréteg vízkészletét csökkentő tényezőkre, természetes, hogy maga az átnedvesedett talaj felszine is párolog, s hogy az öntözéssel adagolandó vizmennyiség az öntözés folyamán bekövetkező veszteségek fedezésére is elegendő kell hogy legyen. E veszteségek tehát az öntözővizszükséglet növelő tényezőiként hatnak, s nagyságuk — az adott környezeti feltételek között — elsősorban az alkalmazott öntözési módtól és az öntözések számától függ. Mindezeknek a figyelembevételével alakítható ki tehát az öntözővizszükséglet-nek az a definíciója, melyet pontos megfogalmazásban az 1, táblázatunk mutat be, s melynél a környezeti feltételek növelő, illetve csökkentő hatását a fentiek szerint kell figyelembe venni.
