Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 1. Vízháztartási kérdésekről általában

7.7 Meghatározások A talaj vízbefogadó képességét és annak növelésének kérdését vizsgál va néhány meghatározást kell rögzíteni. Mértékadó csapadék: Az a csapadékmennyiség, melyből származó és lefolyásra kerülő vízmennyiség gazdasági megfon­tolások alapján meghatározásra kerül és a műsza­ki tervezés alapját képezi. Nagyobb területek ese­tében sikvidéken ez általában bizonyos gyakoriság­gal előforduló tél-tavaszi csapadék. Kisebb, eset­leg üzemi méretű területek esetében a tenyészidő alatt bizonyos gyakorisággal jelentkező zápor. Ariditási tényező: Dr. Szesztay szerint a szabad vízfelszín párolgásá nak és a tényleges csapadéknak aránya: P a " Cs Kötött (holt) víz: értékét hazánk területére vonatkoztatva az 1. ábra mutatja. A talajban levő viz azon része, amelyet a növény gyökérzetével nem tud felszívni. Szabad víz: A talaj hézagaiban foglal helyet. Nagysága a talaj hézagtérfogatával függ össze. Hézagtérfogat: A talaj térfogatának százalékában kifejezett azon mértéke, mely a talaj szerkezetének alakulásával az ásványi és szerves részecskék közötti hézagok nagyságára utal hézagtérfogat = Fajsuly - Térfogatsúly Fajsuly Gravitációs viz: A hézagtérfogat független a talaj kötöttségétől, csak a szerkezetétől, állapotától függ. A talaj 0,03 mm-nél nagyobb hézagaiban a nehéz­ségi erő hatására lefelé mozgó viz. Vizkapacitás: A talaj 0,03 mm-nél kisebb hézagaiban a talajré­szecskék felületén és a talajmorzsák belsejében levő, a nehézségi erő hatásával szemben mozdu­latlanul maradó maximális vízmennyiség. Függ a- 7 -

Next

/
Thumbnails
Contents