Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 1. Vízháztartási kérdésekről általában

7.7 Meghatározások

A talaj vízbefogadó képességét és annak növelésének kérdését vizsgál va néhány meghatározást kell rögzíteni.

Mértékadó csapadék:

Az a csapadékmennyiség, melyből származó és lefolyásra kerülő vízmennyiség gazdasági megfontolások alapján meghatározásra kerül és a műszaki tervezés alapját képezi. Nagyobb területek esetében sikvidéken ez általában bizonyos gyakorisággal előforduló tél-tavaszi csapadék. Kisebb, esetleg üzemi méretű területek esetében a tenyészidő alatt bizonyos gyakorisággal jelentkező zápor.

Ariditási tényező:

Dr. Szesztay szerint a szabad vízfelszín párolgásá nak és a tényleges csapadéknak aránya:

P

a " Cs

Kötött (holt) víz:

értékét hazánk területére vonatkoztatva az 1. ábra mutatja.

A talajban levő viz azon része, amelyet a növény gyökérzetével nem tud felszívni.

Szabad víz:

A talaj hézagaiban foglal helyet. Nagysága a talaj hézagtérfogatával függ össze.

Hézagtérfogat:

A talaj térfogatának százalékában kifejezett azon mértéke, mely a talaj szerkezetének alakulásával az ásványi és szerves részecskék közötti hézagok nagyságára utal

hézagtérfogat = Fajsuly - Térfogatsúly

Fajsuly

Gravitációs viz:

A hézagtérfogat független a talaj kötöttségétől, csak a szerkezetétől, állapotától függ.

A talaj 0,03 mm-nél nagyobb hézagaiban a nehézségi erő hatására lefelé mozgó viz.

Vizkapacitás:

A talaj 0,03 mm-nél kisebb hézagaiban a talajrészecskék felületén és a talajmorzsák belsejében levő, a nehézségi erő hatásával szemben mozdulatlanul maradó maximális vízmennyiség. Függ a- 7 -