Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

II. Rész. Fejezetek a hegy- és dombvidéki vízrendezés tárgyköréből - 3. Tervezés

gazdasági tényezők sajátosságaira. A kutatás alapján az egyes vizgyőjtők (vízrendszerek) fejlesztési terveire vonatkozóan gazdasági döntés hozható.

2.3 Minta- vízgyűjtők szerepe

A vízgyűjtőkön végbemenő jelenségek (összegytilekezés, erózió stb.) megfigyelése (kutatása) jelenleg nyolc mintavizgytijtőn folyik az ország vízgyűjtő területén, úgy mint: Péli, Rakaca, Gaja, Medesi, Esztergályi, Tetves és Bélus vízfolyások vízgyűjtői.

A mintavizgyüjtők elhelyezkedése 2. ábrán láthatók. E kutatásoknak ki kell terjedni a vízügyi-műszaki, mezőgazdasági (agrótechnika, agrónő- miai) és egyéb területek komplex vizsgálatára. A felsorolt minta-vizgyöj- tőkön vízállás, vízhozam, hordalék, csapadék, hő, talajnedvesség, hőmérséklet, légnedvesség stb. megfigyelések folynak.

A mintavizgyüjtők számát az OVH a jövőben a VITUKI-n keresztül növelni kívánja, tekintettel a dombvidéki területek igen változó hidro-me- teorológiai viszonyaira.

3. Tervezés

3.1 A komplex vízgyűjtőrendezés tervezése (háromszintű tervezés)

A hegy- és dombvidéki vízrendezési feladatok komplex vízgyűjtő rendezés részeként való megvalósítását (tervezési szinten) vonatkozó Korm. számú határozat részleteiben szabályozta, mely háromszintű tagozódását rendelte el a tervek készítésének.

3.77 Kerettervi szinten

A komplex vizgyőjtő rendezés országos alaptervét az Országos Vízgazdálkodási Keretterv tartalmazza (I. Tervszint). A keretterv az érintett dombvidéki kerettervi tájegységeken belül (fő vízgyűjtők) vízügyi igazgatósági és megyei összesítésben tárja fel az egységes vizgyüjtőrendezés alap állapotát (1961. XII. 31 -i állapot) és a fejlesztési munkák távlati tervét 1985-ig részleteiben, utalva a vízügyi, a mezőgazdasági és erdészeti feladatokra.- 64 -