Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

II. Rész. Fejezetek a hegy- és dombvidéki vízrendezés tárgyköréből - 1. Hegy- és dombvidéki vízrendezés a komplex vízgyűjtőrendezés szemléletében

1. Hegy- és dombvidéki vízrendezés a komplex vízgyűjtérrendezés szemléletében

1.1 A komplex vízgyüjtőrendezés értelmezése

A komplex vízgyüjtőrendezés a medrekből kilépő nagyvizek károkozásainak csökkentését, a völgyfenéki talajvizszint szabályozását, a hasznos vizmennyiség visszatartását (tárolását) és lehetőség szerinti felhasználását, a termőtalaj erózió elleni védelmét foglalja magába.

A hegy- és dombvidéki vízrendezés feladatai jellegük szerint három nagy csoportra oszthatók, úgymint:

a) A vízgyűjtő területek rendezésének vizUgyi-müszaki feladatai- befogadó mederrendezés- völgyfenéki területi vízrendezés (lecsapolás)- völgyoldalak műszaki talajvédelme (vizmosáskötés, terraszozás, sáncolás, övárkok, gyepes vízlevezetők építése).

Egyéb műszaki feladatként jelentkezik az útépítés, tereprendezés, mint kisebb volumenű műszaki beavatkozás.)

b) a vízgyűjtő területek rendezésének mezőgazdasági feladatai (agro- nómiai-agrotechnikai-biológiai beavatkozások),

c) erdészeti beavatkozások (fásítás).

A hegy- és dombvidéki vízrendezés célja szükebb értelemben a vízgyűjtőre hullott csapadék okozta károk csökkentése, a csapadékvíz egy részének - lehetőség szerint - helybeni hasznosítása (tározása) és a káros vizek rendezett elvezetésére befogadók létesítése.

A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság létrejötte teremtette meg a lehetőséget a korszerű talajvédő gazdálkodás bevezetésének, mely a hegy- és dombvidék sajátos gazdálkodási rendszere, melynek célja a talaj termőképességének fokozása.

A komplex vízgyüjtőrendezés bevezetésének alapjait - jogi értelemben - a termőföldek védelméről szóló 1961. évi VI. törv. fektette le. Ehhez kapcsolódott jőnéhány Kormányhatározat, amely nagyban elősegítette a vízrendezési feladatok komplex szemléletben való megvalósításának széleskörű kiterjesztését. Ennek megfelelően a - hármas tagoződásu - vízrendezési művek (főmű, üzemközi, üzemi) fejlesztését csak egységes szoros összhangban lehet megvalósítani. E koordináció az alapja a vízrendezési müvek fokozott ütemű fejlesztésének. A fentiekben említett Kormány hatá- 59 -