Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 5. A síkvidéki vízrendszerek fejlesztésének elvi kérdései

lesztése szükséges. Ez a feladat jól összekapcsolható az üzemi úthálózat kiépítésével.

A talajcsövezés költségei az utóbbi évek gyors technológiai fejlődésének hatására jelentősen csökkentek. Ezért, valamint az elért kedvező eredményekre tekintettel e területen egyre fokozódó igényekre lehet számitani.

A sikvidéki vizrendezési müvek fejlődésében 1985-ig a VIKÖZ tanulmánya szerint a következőkre lehet számitani:- az állandó csatornák hossza a jelenlegi 32 000 km-ről 66 000 km- re növekszik,- a mértékadó kapacitások közül az elsődleges szivattyútelepek

600

m'Vsec-ra

a szállítható szivattyúk

200

ti

a tárolók 12 napos egyenértéke

343

tt

az egyenlő súlyú gravitációs torkolati teljesítmény

411

»t

Összesen

1530

m^/sec-ra

növekszik.

Ugyanakkor a nem mértékadó (belső) teljesitmények is növekednek:

másodlagos szivattyútelepek

93 m^/sec-ről

133 m^/sec

a hordozható szivattyugépcsoportok

83

120

/ tehát összesen

176

253

növekszenek.

Sok év átlagában mentesíthető terület

a fejlesztés után:

1 nap alatt

34 000 hektár

6 nap alatt

128 000 "

14 nap alatt

202 000 "

21 nap alatt

204 000 "

Sok év átlagában a fejlesztés után is elöntve maradó terület:

1 nap után

196 000 hektár

6 nap után

102 000 "

14 nap után

28 000 "

21 nap után

26 000 "- 52 -