Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 5. A síkvidéki vízrendszerek fejlesztésének elvi kérdései

A bel vízlevezető hálózat értéke eléri a 10 milliárd forintot.

E hálózat segítségével sok év átlagában mentesíthető terület:

1 nap alatt 6 nap alatt 14 nap alatt 21 nap alatt

19 000 hektár 25 000 "

110 000 "

118 000 "

A jelenlegi kiépítettség mellett azonban sok év átlagában elöntve marad:

1 nap után 6 nap után 14 nap után 21 nap után

221 000 hektár 149 000 "

120 000 "

112 000 "

(A fenti adatok a VIKÖZ tanulmányából származnak.)

A hálózat értékelésekor ma még számos probléma merül fel:- a meglevő hálózat hatékonyságát csökkenti az üzemi, legkisebb rendű csatornák hiánya,- a csatornák fenntartása nem kielégítő és a gépesítés hiánya miatt ez a helyzet egyre romlik,- a müvek összhangja a jól kiépített rendszerekben is csak teljes terhelés esetében biztosított.

Ha ezeket a korlátozó tényezőket sikerül felszámolni, akkor a mai kapacitások mellett 14 nap alatt nem 110 000 hanem 140-170 ezer hektár síkvízi elöntés felszámolása biztosítható.

A komplex vízgazdálkodási tévékenység, tehát nem a szélsőségesen csapadékdus időjárási viszonyok között a csapadék jobb hasznosulásának műszaki és talajmüvelési egysége e területen ma még nem eléggé biztosított, és kapcsolt. E területen a fejlődés szorosan kapcsolódik a mezőgazdaság fejlődő üteméhez és a jelenlegi 5-80 liter/sec/km^ fajlagos lefolyás a belátható 15 év alatt el kell, hogy érje a 24-120 liter/sec/km2-t, átlagosan tehát a jelenlegi 22-25 liter/sec/km^-el szemben a 37 liter/sec/km^- értéket.

A völgyfenéki területek helyzete ennél rosszabb. A hegy- és dombvidéken is érvényes a komplex vízgazdálkodás területi elve, de azt megvalósítani csak igen hosszú idő alatt lehet. így kénytelenek vagyunk völgyfenéki területeket rendezni annak tudatában, hogy e munkákat nagymértékben veszélyezteti és meg is semmisiti az erózió. Vonatkozik ez elsősorban a mederrendezésre, de a nyíltárkos vízelvezetésre is. Ugyanekkor ezeken a terű leteken a vízrendezés iránt nem a mezőgazdaságnak van egyedüli meghatá- 50 -