Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 4. A talaj víztartalmának befolyásolása műszaki eszközökkel

A szokásos hengeres alakú cserépcsövek mellett külföldön különböző alakú csövekkel kísérleteznek. így készítettek talpas cserépcsöveket, ez azonban a gépi fektetésnél okozott nehézségeket. A könnyebb gyári csomagolás és szállítás miatt kívülről hatszögletű csövek is készülnek. Ez az alak a csövek súlyának megtartása mellett statikailag gyengébbé teszi a csövet. Alkalmaznak hengeres csöveken külső hosszanti rovátkákat is, hogy a viz a csatlakozásokhoz, tehát a belépési helyekhez könnyebben elérjen. Ezek a rovátkák is vékonyítják a falat, és igy csökkentik a cső teherbírását.

4.5 A talajcsövezés üzeme és fenntartása

A talajcsövezés üzemelésénél általában különösebb előírások nincsenek. Ha a tervezés jő, akkor akár talajvizszint süllyesztésnél, akár a talaj víztartalmának csökkentésénél a csőhálózat üzemelése automatikusnak mondható. A befogadó üzemeltetésénél kell azonban arról gondoskodni, hogy annak vízállása a felszíni vizek levonulása után biztosítsa a talajcsőháló- zat gyűjtőiből a viz szabad kifolyását.

Az üzemelés során vizsgálni kell, hogy a csőhálózat nem tömődött-e el. Ha ez valami oknál fogva bekövetkezett azt a térszínen a talaj foltszerű elsötétedése jelzi. Ez esetben az eltömődés eltávolításáról gondoskodni kell.

A fenntartási munkák során elsősorban az iránytörések, vagy csatlakozások helyén kialakított aknákat kell az esetleg lerakódott hordaléktól megtisztítani. Gondoskodni kell továbbá a kitorkoló csővégeknél a növényzet, vagy a befogadó hordalékának eltávolításáról. Ez utóbbihoz elegendő egy bot beszúrása a csőbe, hisz az eltömődött csőszáj mögött viz gyülem- lett fel, mely ha lefolyást talál a hordalékot kimossa.

Nagyobb gondot jelent a csövekben leülepedett hordalék eltávolítása. Megfelelő csatlakozó aknák kialakítása esetén és ha vizet tudunk biztosítani, ezt gépi utón elvégezhetjük. Hazánkban jelenleg kísérleti jelleggel működik a holland Steenbergen cég csőtakaritőja, melynek üzeméhez 2 liter/ sec vízmennyiség szükséges. A gépszerkezet egy többlépcsős magasnyom- su (100 atm.) szivattyú, mely egy flexibilis és dobra tekert gumicsőbe nyomja a vizet. A cső hossza mintegy 300 m. A csővégén egy fémfej van, melyből a magas nyomás alatt kiáramló viz kis részben előre, nagyobb részben hátrafelé tör ki. Ez utóbbi biztosítja a rakéta elv szerint a gumitömlő előrehaladását és a hordalék kimosását,az előbbi pedig a csőfej előtt megbontja a leülepedett hordalékot. A berendezés kerekeken mozgatható és a szivaty- tyut a mezőgazdaságban használt 40-50 LE-es gumikerekű vontató hajtja meg a hátsó kardántengely segítségével. Az egész berendezés üzemeltetéséhez egy ember, a vontatóvezető szükséges.

Ha a marófej törött csőhöz érkezik, akkor a gumicső behatolása meg- 48 -