Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 3. Az általában csapadékdús völgyek és hegylábak vízrendezési problémái

dóval egy későbbi fejezet bővebben foglalkozik. Itt a kérdést csak olyan szempontból érintjük, hogy a sikvidékek vízgazdálkodási kérdéseit összefoglalhassuk.

E tekintetben a medrek méretei közül itt csak a medermélység kérdését szükséges tárgyalni. E területek igénye az, hogy a meder mélysége tegye lehetővé a méretezés szempontjából mértékadó árhullám levonulása után, hogy az ártérről nyilt csatornák utján visszavezethető viz gravitációsan jusson vissza a mederbe egy mértékadó időn belül. De a meder mélysége azt is tegye lehetővé, hogy a levonuló középvizek szintje károsan ne befolyásolja a környező terület talajvizszintjét. Tegye továbbá lehetővé a talaj- vizszintet csökkentő müvek lehetőleg gravitációs bekapcsolását. Ez utóbbi kérdésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a talaj víztartalmának, vagy talajvizszintnek szabályozására csak azután kerülhet sor, amikor a felszíni vizek és igy a befogadóban az árhullám is levonult. Amikor tehát a befogadó mélységével szemben a környezők sik területeket illetően bizonyos igényeket támasztunk, pontosan figyelembe kell venni a különböző eredetű káros vizek levezetésének sorrendjét, és a befogadó vizjátékát.

Ha a völgyfenéki területen talajvizszint szabályozást, esetleg altalaj- öntözést kívánunk bevezetni, akkor a befogadó rendezése során olyan műtárgyat kell beépíteni, mellyel adott esetben a befogadó vízállását növelni tudjuk. Ezek a duzzasztók üzemelése szorosan összefügg egyrészt az érintett terület kívánt talajvizszintjével, másrészt a befogadó vízállás-változásával.

3.3 Talajvizszint szabályozás

Általában csapadékdus vagy zárt völgyeletekben gyakori eset a talajvíz káros megemelkedése. Hazánkban ez főleg a lápterületeken ismert jelenség, de komoly mértékben jelentkezik más talajoknál is. E területeken azonban számítani lehet a talajvizszint változásával. A talajvizszint szabályozás olyan összetett feladat, mely a vizszint mindkét irányú mozgását biztosítja. A klasszikus "lecsapolás" a műveletnek csak egyik része, a másik részét talán altalaj öntözésnek is lehetne nevezni. Mindenesetre itt olyan müvekről van szó, melyek elvileg kettős célt szolgálnak.

Klasszikus talajvizszint szabályozásra berendezett terület hazánkban a Hanság, a balatoni Nagyberek és az újabban kiépített Kisbalaton Keszthely Hévízi -öblözete.

A kettős cél elérésére hosszú tapasztalatokról, számos megfigyelésről és kutatásról lehetne beszámolni. Ezek alapján az alábbi elvek rögzítése szükséges:- a talajvizszint szabályozás, vagy csak a lecsapolás is nyilt csatornahálózattal a legtöbb talajnemnél egy lassú folyamat és csak a csatornáktól aránylag nem nagy távolságon belül érezteti hatását.- 29 \