Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 2. Az általában aszályos területek vízrendezési problémái

- a visszatartott vizek biztonságos leeresztéséről gondoskodni kell,- a gátakkal körülzárt területeken belül a leürités után ne maradjanak vissza pangó vizek. •

A fenti elvek figyelembevételével az övgátolás tervezésének korszerű irányelvei az alábbiak szerint összegezhetők:- az állatok áthajtása, tehát a legeltetés biztositása, de az esetleg vizzel feltöltődött gátrendszer rézsűinek védelme érdekében is a gátak rézsűje 1:4 körüli legyen, határozott korona nélkül. A földmunka elkészülte után

a gát füvesítéséről haladéktalanul gondoskodni kell;- az anyagárok, mely a gát lábánál létesül, határozott eséssel rendelkezzen, hogy a lecsapolást biztosítani tudja;- a domborzat által meghatározott helyeken a gátakat alkalmassá kell tenni a visszatartott viz lebecsojtására. Ez történhet műtárgyak létesítésével, de esetleg a gátak átvágását biztositő két csonk előzetes bevédése utján is;- az övgátak maximálisan 0,3-0, 5 m magas vizoszolpot tartsanak.

Ez a tereptől függően meghatározza a szükséges sűrűségűket is;- az övgátakkal körülvett területek mély pontjain haladó terephajlatot kell kialakítani egyirányú eséssel, hogy leürítéskor az egész terület vízteleníthető legyen;

Az összegyülekezést lassítja még a legelők barázdázása, azaz a rétegvonal mentén összefüggő 8-10 cm-es terephullámok mesterséges kialakítása. Ez az eljárás azonban nem tekinthető műszaki beavatkozásnak, hanem inkább agronomiai eljárásnak.

2.12 Az összegyülekezett vizek elvezetését gátló létesítmények

A vizek összegyülekezése terepmélyedésekben történik. E mélyedéseket kötik össze általában a levezető csatornák. Ha e mélyedéseket vizsgáljuk, akkor a Duna-Tisza-közi homokhátságon, de a Nyírségben is azt találjuk, hogy talajuk kötött és sok esetben szikes. Növényi kultúrájuk a réti füvek sokrétűségét mutatja. A csatornákon megfelelő helyeken beépített til- tók segítségével mód van ezeken a laposokon a levonuló vizeket visszatartani. A visszatartás, tározás több műszaki megoldása lehetséges:- tározó füzérek kialakítása egymás alatt (5. ábra). Ez esetben a csatornán egymás alatt elhelyezkedő elzárások segítségével egy-egy mélyedésben a vizeket ''visszazárjuk". Az elzárási helyek általában két terepmélyedés közötti átvágásban létesülnek. Műszaki megoldás tekintetében zsilip- 15 -