Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 1. Vízháztartási kérdésekről általában
1.2 Az ariditási viszonyokból vízrendezési szempontból levonható következtetések Az 1. ábrán látható, hogy az ország nagyobbik felén általában a párolgás nagyobb, mint a csapadék, tehát vizhiányosnak mondható. Az északmagyarországi és nyugatdunántuli területek zömén azonban inkább vizbőség uralkodik. Ha ezt a képet összevetjük az egyes talajtípusokra jellemző viz- kapacitási értékekkel és a növényzet vízigényével, akkor nagy vonalakban láthatóvá válik, hogy egyes területek mezőgazdasági vízgazdálkodásának megteremtése érdekében milyen irányú a tennivaló. ETp = potenciális evapotranszspiráciő Cs = csapadék Tn = talajnedvesség Hp = hervadáspont (holtviz) VK = vizkapacitás DV = diszponibilis viz (szabad viz) 2. ábra A növényzet vízigénye és a talaj nedvességtartalmának változása homok talajnál- 10 \
