Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ Á

talakulás és fejlődés. A kiegyezés után kilenc évvel, talán ezzel a két szóval jellemezhetnénk Magyarországot. Soha nem látott hatalmas ipari fejlődés indul meg az országban, ezzel egyidőben egyszerre kellett megküzdeni a csaknem évenként jelentkező természeti veszélyekkel, az írástudatlansággal, az alacsony termelékenységű agrárium problémáival, a társadalmi és jogi elmaradottsággal, miközben gomba módra szaporodnak a gyárak és növekszik a vasút. Kilenc évvel a kiegyezés után látszik a dualizmusban felgyülemlett hatalmas államadóság a közös pénzügyekben. Az átalakulás és fejlődés külön jellemző az 1876-os évre. Év elején vezetik be Magyarországon a metrikus rendszert, január elsejétől radikálisan átalakították az adórendszert, Budapest soha nem látott ütemben fejlődik, elkészül Budapest második hídja a Margit-híd, épül a déli-vasúti összekötő híd, az országban tombol a vasútépítési láz stb. Az árvíz idején már Tisza Kálmán volt a miniszterelnök

1 és vezette a két nagy párt egyesüléséből

2 alakult Szabadelvű Pártot. Január 28.-ról 29.-re virradó éjjel meghalt Deák Ferenc a „haza bölcse". Az ország lakossága még politikailag megosztott - akik a szabadságharc utáni rendszert kiszolgálták a kiegyezéskor teljesen háttérbe szorultak, a teljes függetlenség hívei az 1848-49-ben megkezdett úton haladnának tovább egyre csökkenő létszámban és egyre nagyobb tábora van a kiegyezés támogatóinak, akik „szerződéses" viszonyt hoztak létre Ausztriával. A Szabadelvű Párt meggyőző fölénnyel nyerte a választásokat 1875-ben és látszólag több évtizedre meg volt alapozva a kormányzása. A fejlődés ellenére az ország gazdasági helyzetét jól mutatja be a Békésmegyei Közlönyben 1876. március 30.-án megjelent írás részlete: „Az országnak annyi az adóssága, az 1867 évi nemzeti gazdálkodás óta, hogy az ezerkétszázhatvankét millió és néhány ezernek 5 százalékos kamatait egyenes adója nem képes fedezni. Azt elhisszük, hogy valamely állam sok terhet átvesz alkotmánya visszaszerezhetéséért, de az említett összeg oly óriási, hogy a történelemben nincs nemzet, mely jogai feladásával békés úton visszaszerzett nemzeti uralma, illetőleg kormányzása alatt, jövedelem forrásaival számot vetve, oly roppant terhet rótt volna nemzete vállaira, mint ez néhány év leforgása alatt nálunk történt. Valóban nem csoda, ha mindinkább nő azok száma, kik az olyan alkotmányt, mely csak névre nézve különbözik az abszolutizmustól, sokba kerülőnek tartják. Valóban nem csoda, ha sokan úgy gondolkoznak, hogy az olyan ország, mely alkotmányos úton maTisza Kálmánt 1875 október 20-án nevezi ki Ferenc József miniszterelnökké, és kezdődik el az Ő nevével fémjelzett csaknem 15 éves kormányzása. Az uralkodó hosszú ideig nem akarta Tiszát kinevezni korábbi ellenzéki múltja miatt. 1875 februárban egyesült a Balközép és a Határozati Párt.