Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

9. kép, Mentik a lakosokat, ahogy a grafikus plasztikusan elképzelte. A háttérben egy vitorlás hajó árboca látható. „A Duna jege a fővárosban meg-megmozdult, meg-megindult, úszott néhány ölet, s azután újból megállapodott. Ma 10 órakor a jég a Lánchídtól megindult, de mintegy negyedóra után a Rudas fürdő táján újból megállapodott. A Duna ezen része a jégtől tehát egy időre megtisztult, de csak rövid időre, mert pár óra alatt a felülről érkező jégtáblák újból megtorlódtak, s e pillanatban (délután négy óra harminc perckor) egy pár tavon kívül ez a rész újból jéggel van borítva." (VÚ0227) Délután 5 órakor ágyúszó adta tudtul, hogy a jég a Dunán megindult. Gyorsan folyik alá, és viszi magával a jeget és a havat, melyet a part szélére hordtak ki a városból. A gyors folyásnak csak az lehet az oka, hogy az alsó hídnál megtorlódott porhanyós jégtömegben a felülről jövő nyomás következtében széles nyílás támadt. Távirat Pozsony megye galántai járás főszolgabírótól az alispáni hivatalnak Pozsonyba február 25.-én (PL0227): „Tegnapi táviratom kiegészítéseként jelentem: Puszafödémes és Tornóc közt a vasúton utazva és innét Taksonyfalvára térve az árvíz állapotát megszemléltem. Ezen szemlélésem és az újoncozáshoz érkezett községi elöljárók hivatalos jelentése szerint, a Vág folyó vize nemcsak, hogy tegnap a zsigárd-sókszelőcei határszélen a töltéseken átnyomult és Hetmény pusztánál több, mint 80 ölnyi (-155 m) töltést az innenső oldalról elsodort, hanem a Komárom Gutától felfelé nyomuló Vág vize is Zsigárd, Pered, Király-