Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

jég egy negyedórai lassú úszás után megállt. A vízállás 18 láb 2 hüvelyk (581

80 cm). Nagymaros, 17 óra 40; Szobról a jég megindult. Maroson 16 óra 27 perckor indult el, 17 óra 10 perckor azonban Kisoroszi és Nagymaros közötti szigeteknél megállt. 800 -i ' 1 4. ábra, Esztergomi, nagymarosi és váci vízállások 1876 elején Ó-Budán éjfél felé az alacsony part mentén álló házaknak falait már a jeges ár mosta. Nem hunyta le senki a szemét az éjjel. A kora reggeli órákban a víz már azokba a szűk utcákba is betódult, melyek a partról az ó-budai főutcára nyíltak, úgyhogy ekkor már térdig érő víz volt több udvarban és kapu előtt. A nap folyamán később a Duna vize három helyen elöntötte a főutcát. „Buda mélyebben fekvő részei, az Országút és a Víziváros igen sok utcája a folyam árja ellen csak részben van védve az új rakpart által, melynek alsó részét ... még szerdán este borította el a Duna, nagy jégtömböket halmozva föl a part mentén. Ahol az új kőpart véget ér, körülbelül a Lujza-gőzmalommal szemben, a part alig emelkedik ki egy lábnyival az árból. S minthogy még e régi part is magasabban fekszik a közeli utcák házainál: könnyen fölfogható, hogy a víz további emelkedése esetén Buda e részébe elkerülhetetlen a kiáradás. Csütörtök délelőtt a víz a Lujza-gőzmalmon valamivel lejjebb már a közúti vasút vágányáig ért, melyet aztán földhányással

81 iparkodtak megvédeni. A part mentén fekvő régi házakba már éjjel kezdett szivárogni a víz, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy e házak földszintje két-három lábbal fekszik alacsonyabban a 20-21 lábnyi (640-670 cm) magasra dagadt Dunánál. Még följebb, a Császár fürdő felé, délelőtt már sok budai háznak a folyam felé fordított falát az ár mosta. így az irgalmasok kórházának egyik oldalfala is vízben állt. Reggel óta A váci vízállás adat nincs összhangban a reggel 7 órás leolvasásokkal. (4. ábra) Valószínűleg nyúlgátat építettek.