Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Komáromban 21.-én reggeltől számított 24 óra alatt 2,24 métert áradt a Duna, az emelkedés átlagosan csaknem 10 cm/óra volt (3. ábra). A vízszint reggel 7-re 20' 9"-re (643 cm-re) emelkedett. A következő 24 órában az áradás intenzitása csökkent (értéke csak tizede volt az egy nappal korábbinak, 21 centiméter), de a tetőzés még nem következett. Február 22.-én már szakadtak a gátak Komárom környékén is. A hírek szerint a várba a lőréseken át tolult be a Vág vize. Komáromból 12 óra 20 perckor táviratozták: „Veszélyben vagyunk, a Duna nagy ágán két hídfőnk elsodortatott, a város Duna-melléki részébe tolul a víz, a városi és a határ védtöltéseket áthágta. Víz borította a Tó, a Szekér és Rác utcákat, a Felső-Dunapartot, az Árokháti völgyet, a Vág sort és a Gombai sort." „A csatornák mindenfelé vízzel teltek meg, valamint a pincéknek legnagyobb része is. A város közönségének okozott kár helyreállítására szakértők eddigi véleménye szerint 70000 frt alig lesz elégséges." (Csepy Zsigmond helyettes polgármester jelentése a Bel­ügyminiszternek) Délután Komáromból már azt jelentették táviratilag, hogy „a dunai jég megin­dult, de a veszély továbbra is nagy. Nemsokára a jég megtorlódott Izsa és Neszmély közt, ahol mintegy fél mérföld 64 a jégtorlasz hossza. Az izsaiak a sza­bad ég alá szorultak." Komáromból este 18 óra 50 perckor érkezett távirat szerint: A vízállás 21 láb (665 cm). Reggeltől estig 1 lábbal (~30 cm) áradt. A víz Anvelopnál a vártöl­tést áttörte. A víz a XI. Werk-kapunál a várba folyik. A veszély igen nagy, a gondoskodás igen kevés. A Vág hídja fenékből elsodorva, a Duna vize a legnagyobb rohammal folyik a Vágba, miután az izsai torlás ide tereli. Az utcák vízzel teltek meg a csatornákból. A Duna széli utcák és házak vízben állnak. A Csallóközben, a városon felül a töltés át van szakítva. Három ladik és dereglye emberekkel ellátva, mindenre készen áll. Egész napi áradás után este 10 órakor a víz leszállt két lábnyit (-65 cm) Komá­romnál, mert fentebb több gátszakadás történt. „Töltésszakadás volt Nagyszarva határában, Mosón megye töltéseinél Kisbodak, Lipót, Bezenye, Halászi, Mosón és Darnó községeknél, a Győr megye tulajdonában lévő töl­téseknél Dunaszeg, Ladomér és Zámoly községeknél, az Alsó-csallóközi társulat terüle­tén Kolozsnéma és Kiskeszi között, a keszegfalusi, ... 65 , aszósi, gutái 66 , csallóközara­nyosi, dunaújfalusi és komáromi határban valamint a Szigetközi Társulat területén a révfalusi tákónál és a kulcsodi határban. A szakadások következtében az ár teljes erő­vel a Csallóközre rontott. Doborgaz, Keszölc, Nagyszarva, Sárosfa, Dunasüly, Felbár, Nagybodak és Budafa 67 elöntése pillanatok alatt lezajlott." (PZ0224) Elöntésre került - az első becslések szerint - „a Csallóközben 59 200 ha, Mosón megyében 22 300 ha, Győr megyében 4400 ha és a Szigetközi Társulat te­rületén 8500 ha." (alispáni jelentés) A gátszakadások hosszáról ellentmondóak az információk. Tőry (1952) szerint a Kolozsnéma és Kiskeszi közötti szakadás 1500, Valószínűleg osztrák mérföldről volt szó, ami mintegy 8,35 km-nek felel meg. Kibetűzhetetlen a kézirat. Nem az Alsó-csallóközi társulat területén van. Budafa a mai térképeken már nem található.

Next

/
Thumbnails
Contents