Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
A Duna bal parton a bécsi szakadásból kifolyó víz jelentett veszélyt, valamint „a Morva folyó dunai torkolatánál a visszaduzzasztás miatt voltak elöntések, több híd megrongálódott. A Duna jegének távozása után indult meg a Marchon 58 az áradás. A torkolatvidék teljesen el van öntve. Szerencsére a falvak itt mind magaslaton voltak. Hochstettent teljesen körbe vette a víz." (PZ0224) Bécs városát az árvíz csak részlegesen öntötte el az 1876. évi jégmenéskor, amikor a lefelé rohanó jég- és víztömeget a Dunának újonnan ásott medre befogadni nem volt képes, az a bal parti töltéseket áttörvén, az elzárt régi mederbe csapott át teljes erővel. (PZ0224) Az árvíz pusztítása Bécsben nem volt a magyarországiéhoz hasonlítható, mégis a kialakult helyzet több ponton új tapasztalatokat nyújtott: „A Duna-szabályozási Bizottság egyik tagja Süss E. tanár az idei katasztrófa lefolyásából máris néhány gyakorlati következtetést vont le, melyek elég jellemzők arra, hogy e közlemény keretébe fölvétessenek. Nézete szerint szükséges hogy: • az ártéri védtöltések lefelé egészen a magyar határszélig vezettessenek, • miután a régi Duna-ágnak elzárása Floridsdorf-nál kielégítőnek nem bizonyult, e helyen -a költség nagyságára nem tekintve- minden áron oly intézkedéseket kell tenni, hogy ezen folyamrész fölötti hatalmat a technikusok kezében biztosítják, • a zárhajó mellett oly művet kell alkalmazni, mely a jégnek a Duna csatornába való nyomulását feltétlenül meggátolni képes." (Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye) „A Bécset átszelő Duna csatorna felső torkolatánál alkalmazott zárhajóvab 9 , a Duna csatorna Nussdorf-i kiágazásárál egy egyedi műszaki megoldással kívánták magas víz esetén a vizet kizárni. A Duna csatorna közepére egy elforgatható hajót terveztek, amely ha keresztbe fordul a csatornában a tengelye mentén, akkor nem engedi be a vizet. A szerkezetéhez közölt számításokkal és várakozásokkal homlokegyenest, nem volt képes meggátolni, hogy a Duna főmedréből lefelé folyó jégtáblák a csatornába be ne hatoljanak. Az építési programmal ellenkezőleg ütött volt ki, korábbi közleményeink szerint az új átmetszés megnyitása, valamint a régi Duna-ágnak elzárása is, mely Floridsdorf-nál csak idei január hóban készült el, pedig a terv szerint már az átmetszés megnyitása idejére 1875. évi április 14.-re el kellett volna készülnie." (Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye) Február 20. vasárnap Budapesten az emberek abban bizakodtak, hogy a „bécsi kiöntések következtében a folyó vesztett erejéből, de a hatalmas folyam feldühödten jött Magyarországra". (VU0227) „Már szombaton délben az a jelentés érkezett Hamburgból Pozsonyba, hogy délelőtt 10 óra 35 perckor 334 cm-es vízállásnál megmozdult a jég. Déli 12-kor telegráfon is jelentették, hogy 5 méteres vízmagasságnál a jégdugó teljes egészében mozgásban van és a Duna kilépett a medréből. Déli 12 óra 35 perckor ugyanezt jelentették Deutsch-Altenburgból is. Délután 3 óra 25-kor azonban azt telegrafálták, hogy a jégtorlasz ismét megrekedt és 7 méteres 60 vízállásnál a teljes Duna vidék víz alatt áll, még V 2 7 kor is ugyanez volt a helyzet, úgy DeutschA Morva osztrák neve. Melyet annak idején a Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye is ismertetett. 5 óra alatt 3,5 métert emelkedett a vízszint Deutsch-Altenburgban:'
