Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI
Kimutatás Fejérmegye Ráczalmási járásban az 1876. évi víz által okozott károkról. Víz alatt állott földek ebből bevetve volt és megsemmisült Földekben okozott kár becsénéke Házakban okozott kár becsértéke Sorszám A károsult község neve. Víz alatt állott földek repce búza rozs kaszáló legelő tavaszi vetés alá szánt föld szőlő Megrongált házak Földekben okozott kár becsénéke Házakban okozott kár becsértéke Összesen 1600 négyszögöles holdanként db frt frt lit 1 Abony 2725 686 507 420 188 58 47250 4870 52320 2 Batta 203 203 10150 10150 3 Ercsi 1635 34 472 129 91 929 •t 1152 41152 4 Érd "85 286 180 80 100 23550 15000 38550 5 Iváncsa 1032 322 130 100 414 1 23212 23212 Összesen: 6380 34 1969 129 728 700 1423 189 158 145314 19870 165384 24. táblázat, Fejér megyei árvízkárok ján (24. táblázat). Ezen leírások alapján egy ház 309 átlagos kára 300 Frt-ra becsülhető, egy hold mezőgazdasági területen keletkezett átlagos kár 18 Frt-ban 310 adható meg. A károk számításánál kell figyelembe venni az azonnali helyreállítás költségét is. Ezt a Tisza-völgyi társulatok az árvíz utáni feltett körkérdésre megadták, ami alapján az árvízi rongálások helyreállítására 1568 000 Frt pénzigény jelentkezett (29- táblázat). Nem lehet túlzás a Duna-völgyére ezen összeg másfélszeresét feltételezni. Ez az összeg mindenképpen tartalmazza a gátszakadások helyreállítását. A gátszakadások helyreállításánál 0,35 Frt/m 3 költséget figyelembe venni átlagosnak vehető abban az időben. A földmunka térfogatának számítása átlagosan 4 méter magas, 4 méter korona szélességű, 1:2 rézsűhajlású töltéssel történt. Ugyancsak a károk számításánál kell figyelembe venni a védekezési költséget, ami több társulat költsége alapján átlagosan 35000 forintra 311 becsülhető. Természetesen ehhez jön még néhány nagyváros védekezési költsége, amelyek közül néhány a 26. táblázatban került összegyűjtésre. A társulati védekezési költség így 1500 000 Frt-al növelve került a 29. táblázatba. Az elhullott állatok értékének meghatározására a 29. táblázat adataihoz jó alapot biztosítottak (Zawadowski 1891). Az 1876 évi árvizek forintban kifejezett kára 312 országosan 42,5 millió forintban 313 adható meg (29. táblázat). Duna-völgy 28 millió forint, Tiszavölgy 14,5 millió forint. A károk között a legnagyobb tételként az elöntött területeken a termelés kiesés illetve a már befektetett munka és az elvetett magvak értéke jelentkezett. A károk százalékos megoszlása alapján (24. ábra) is jól látható, hogy a védekezési költségek milyen elenyésző összegét (6,5 %-át) teszik ki a károknak. 308 Ld. 27., 28. táblázatok 309 Nagy az eltérés a vidéki és a városi ház ára között. Viszonylag kevés 8-10000 Frt értékű városi ház, és annál több 300-1500 Frt értékű vidéki ház károsodott, illetve dőlt össze. 310 Hasonló eredményt mutat a békéscsabai károk felméréséből 0d. Árvíz a Körösökön fejezet) számított átlag kár is. 311 Összehasonlító adatként abban az időben egy zsilip építési költsége 45 000 Frt volt. 312 A károkba nincsenek beszámítva a víz által elvitt értékek, a takarmány hiány miatti kényszervágások, a kisállatok pusztulása, a zsidók és nemesek kára, stb. Csak Komárom városában a víz által elvitt fűrészárú értéke mintegy 30000 Frt volt. 313 Az 1838 évi árvíz kára 20 millió Frt volt, ami - 1876-ban a Vasárnapi Újság cikkírója szerint - mintegy 40 millió forintnak felel meg. (VU 0305)
