Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI
A lakhelyét vesztett földnépe a víz által borított községekben a magasabb fekvésű épületekben nyert menhelyet: az élelmiszerekben hiányt szenvedők ellátása az egyesek szívességéből begyült és az első szükség feltűnése alkalmával általam élelmiszerek bevásárlására fordított 200 forinton beszerzett élelmiszerek felhasználásával s a hatóság közvetítése folytán a vészbizottságok által történik. A fentebbiekben elősoroltam az árvíz által okozott károkat. Nem mulasztom el azonban ez alkalommal nagyméltőságod figyelmét arra felhívni, hogy ez összeírások mostanában, tehát oly időben történtek, midőn a jelzett földrészek nagyobbára, sőt Eszláron, Nagyfaluban és Tiszalökön a házak is víz alatt vannak, s a nép még folyvást a vész lehangoló benyomása alatt szenved, s így a károk valódi becse még most megállapítható nem volt. Ha az ár lemegy, legfőbb kötelességemnek fogom tartani, az ár által okozott kár valódi mennyiségének kipuhatolását, miről majd Nagyméltóságodat haladéktalanul értesíteni fogom. Tisztelettel lévén Nagykállóban, 1876. április 6.-án Bónis Barnabás alispán'' Az alispáni jelentések összesítése alapján az 1876 évi Duna- és Tisza-völgyi árvíz völgyenkénti kára a 26. és 27. táblázat szerinti. A károk összeírásánál a Tiszavölgyi károk Torontál vármegye nélkül vannak feltüntetve 306 . Ugyancsak nem szerepelnek a Tisza-völgyi károknál Csanád, Hajdú, Bereg, Ugocsa és Bihar vármegyék kára. A Temes és Karas menti kiöntések a Tisza-völgyhöz, míg Bács-Bodrog vármegyében jelentkezett kár teljes egészében a Duna-völgyhöz van számolva. A Duna-völgy adatai között nem szerepel a Duna jobb part legnagyobb Kárpát-medencei mellékfolyójának, a Száva és a Dráva visszaduzzasztással érintett szakaszának kiöntései és kárai 307 , így Verőce, Szerem és Pozsega vármegyék adatai. A Tisza-völgyi 127 gátszakadás több mint 100-al több, mint amit „Vizeink krónikája" említ. Az alispáni jelentések alapján az 1876 évi Duna- és Tisza-völgyi árvíz országos kárát a 29. táblázat mutatja. A Tisza-völgyi adatok több helyen eltérnek azoktól az adatoktól, amiket Tisza Kálmán Ö felségének felterjesztett 1876. március 30.-án (ld. 25. táblázat). Az eltérés az összegzésbe vont megyék számából adódik. • Annak ellenére, hogy néhány megye jelentése nem található a levéltárban, így is számos tapasztalat fogalmazható meg a meghatározott károkból: • A Duna-völgyben a kár - a 29. táblázat adatai alapján - csaknem kétszerese a Tisza-völgyiének. • Az elöntött terület a Duna-völgyben 1 090 000 hold-ban (626 750 ha, 6267 km 2 ) adható meg. • Az elöntött terület a Tisza-völgyben minimálisan 540 000 holdra (310500 ha 3105 km 2 ) becsülhető Torontál vármegyét szerény becsléssel 100 000 hold, elöntéssel figyelembe véve. • A Kárpát-medencében az összes elöntött terület 9372 km 2 (vö. 25. és 29. táblázat adatait). • A károsodott hidak száma meghaladta a fél ezret. Meglepően kevés hídkárosodást jelentettek a Tisza-völgyből, a Duna-völgyihez képest. • A károsodott (elöntött vagy csak a határa elöntött) települések száma 807. A jelentés készítésekor még víz alatt voltak a délvidéki területek. A horvát autonómia miatt.
