Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
„... folyó év január hó 8-án azon malombirlokosok és háztulajdonosok, akik magánzsilipekkel, vagy földalatti helyiségekhez vezető alagjárókkal bírnak, elnöki utasítás folytán a fővárosi mérnöki hivatal részéről felszólíttattak, hogy mindazon intézkedéseket, melyek a jelzett építmények gyors elzárásához vezethetnek, saját érdekükben tegyék meg." (Ka da, Horovicz 1876) A fővárosban már januárban magas volt a vízállás és január 18-án meg is haladta azt a magasságot, melynél a zsilipek 41 zarándok lettek volna, de ezeket csak 19-én zárták el, amikor egyes mélyebben fekvő pincékbe már behatolt a víz. Erről a fővárosi Árvíz Bizottság jelentése a következő módon számolt be: „Január hó 18-án 14' 10" vagy 4,69 42 méter vízállásnál az összes zsilipeknél, melyek már jóval azelőtt, a kellő - az elzáráshoz szükséges anyaggal felszereltettek - a gőzgépek és szivattyúk felállíttattak. Január hó 20-án pedig 15' 4" 43 vagy 4,85 méter vízállásnál először a Ganz- és sóházzsilip és folytatva a többi 4 zsilipet is elzárták és a szivattyúzás megkezdődött. Január 21én azonban már mind a hat zsilipnél a szivattyúztak volt éspedig következőképpen: Ganz zsilipné egy 8 lóerejű gőzgép a megfelelő szivattyúval Heinrich zsilipnél egy 10 lóerejű gőzgép a megfelelő szivattyúval Sóház zsilipné egy 10 lóerejű gőzgép a megfelelő szivattyúval Birly zsilipnél egy 6 lóerejű gőzgép a megfelelő szivattyúval Rákos zsilipnél két 8 lóerejű gőzgép a megfelelő szivattyúval Sváb zsilipnél egy 8 lóerejű gőzgép a megfelelő szivattyúval Összesen egyelőre 7 gép volt működésben, de ezek január 27-én szaporíttattak: Heinrich zsilipnél egy 10 lóerejű gőzgéppel és szivatytyúval; Árpád utcai szivattyús-aknánál egy 12 lóerejű gőzgép- és szivattyúval. A felsővidéki malomtelepekből elvezetendő párologtató víz, mely naponként közel 640000 köblábat 44 tett ki, szintén a Ganz-zsilipbe folyt, így a városi fogyasztással együtt közel 800000 köbláb vizet kellett volna kiszivattyúzni. Ennek a mennyiségnek a szivattyúzását a helyi viszonyok nem engedték meg, ezért a Bizottság javasolta, hogy a mérnöki hivatal felügyelete alatt a fent említett felső malombirtokosok költségén a Klotild utcán keresztül egy elzáró készülékkel ellátott vascsövet létesítsenek, melyen át közel 400000 köbláb 45 víz közvetlenül a Dunába engedhető, 18 láb vagy 5,69 méter vízállásig biztonsággal levezethető. A még fennmaradó vízmennyiség kiszivattyúzására utasítva lettek a malombirtokosok, hogy két 10 lóerejű szivattyúgépet saját költségükön állítsanak fel, melyek az Árpád utcai aknánál működtek is." (Kada, Horovicz 1876) A vizet 14 darab összesen 120 lóerejű géppel szivattyúzták, sőt néha a 40 összlóerejű tartalék gépeket is igénybe vették. Naponta közel 1400000 köbláb (mintegy 46000 m 3 ) vizet szivattyúztak ki a csatornákból február hó 8-ig, amikor a vízállás 12' 7" (3,98 méterre) apadt és a zsilipeket fel lehetett nyitni. A pincehelységekben már januárban sok helyütt talajvíz mutatkozott, ezért a fővárosi Árvíz Bizottság január 20.-án hirdetményileg felhívta a fővárosi lakosok figyelmét, hogy „a pincékben létező cikkeknek eltávolítása iránt ideje korán inA pesti és budai zsilipek helyét a 3- és 37. kép mutatja. Ekkor volt az átállás a metrikus rendszerre, így sok hivatalos iratban még mind a két mértékegységet használták. Egy láb (=12 hüvelyk)=kb. 31,6 centiméter Egy köbméter = kb. 30 köbláb Mintegy 13000 m 3 .
