Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
„Délután vészjelző ágyúzás riasztotta föl foglalkozásaiból a védművek készítésére városunk lakosságát. A bábockai töltést akarta keresztül törni a szélvész verte hullám-tenger, de az éber őrködés és a lélekemelő buzgalom csodát művelt. A nép rangkülönbség nélkül dolgozott s a gátat megmentették. A vízszint 22 lábon (697 cm) van." (H0409) A Hosszúfoki Armentesítő Társulatnál ebben az évben 41000 forintnyi kivetés eszközöltetett s a védtöltéseknek az 1874 évi nagy vízről való kiépítése nagy részben befejezéséhez közeledett, midőn 1876. évi február havi, majd pedig márciusi, áprilisi és májusi árvizek alkalmával a töltések magassága ismét nem bizonyult elégségesnek és a Hosszúfoki-csatorna alsó torkolatán épült téglafalazatú zsilip a magas víznyomás következtében beszakadt. Ezen résen át kirohanó ár, 36 óra alatt felhatolt a békési uradalomhoz tartozó fásmelléki pusztáig. Miután tehát a folytonosan tartott magas vízállások következtében, a védgátak annyira megrongáltattak, hogy ilyen állapotban egy újabbi ostromot kibírni képtelenek voltak. (Gallacz) A Hosszúfoki Armentesítő Társulatnál az év eleji ismétlődő árvizek hatására a töltések olyan állapotba jutottak, hogy egy újabbi ostromot kibírni képtelenek voltak. A kijavítási munkálatok megejtése végett a július 29-én tartott közgyűlés 1876 évre 65000 forintnak kivetését határozta el. Minthogy azonban a töltéseknek tervszerű kiépítésére ennél nagyobb összeg szükségeltetett, a nagymérvű terméketlenség miatt pedig a társulati tagok legnagyobb része, különösen pedig a községek a reájuk már kivetett és még kivetendő illetőséget a földmunkálatra megkívántató időben befizetni képtelenek voltak, egy 200000 forintnak kölcsön útján (10 évi törlesztés mellett) leendő felvétele határoztatott el. A töltésmunkálatoknak megindítása alkalmával, tekintettel a kivetések vagy ideiglenes kölcsönök segélyével beszerzett, de rendesen csekély mérvű fedezetre, mindenkor a leggyengébbnek mutatkozó töltések vétettek munkába, mely eljárás mellett, ha kellő idő állt volna rendelkezésre, az egész töltésrendszer a megkívántató méretekre való megerősítést nyerhetett volna, minthogy azonban ezen időszakban magas vízállások évenként többször is álltak elő, majdnem minden árvíz rombolást idézett elő. (Gallacz) A Sebes-Körös Vízszabályozó és Armentesítő Társulatnál „1876. évi szeptember havában az akkori osztálymérnök által bemutatott részletes tervezetek alapján a szabályozási munkálatok vállalatba adattak." (Gallacz) Gátszakadások voltak a Fekete-, Fehér-, Sebes- Kettős- és Hármas-Körösön. Sajnos az adatok elég hiányosak, így néhány gátszakadásról nincsen teljes körű információ (15. táblázat). „Csabán az árvíz által okozott károk áprilisban újra felvétettek, az eredmény a következő: 1. A Kigyós felőli oldalon 695 hold 286 boríttatott el, az okozott kár 8700 frt. 2. A lenyesi földön a csatorna mentében kétfelől 240 hold boríttatott el, ez által okozott kár 3600 frt. Ezt a területet a kígyósi határ felől Csabára eresztett vadvizek lepték el. Ha a város elöljárói e vadvizek szabad lefolyását engedik, úgy azok nemcsak sokkal nagyobb területet borítottak volna el, hanem Csaba városába is behatoltak volna.
