Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

A Fekete-Körös március 3.-án 5,93 méter vízállásnál kitört a bélzerindi határban 15 méter szélességben." (Gallacz) Békés városát az árvíz még mindig nagy veszély fenyegeti. Sőt, miután a nagy csatornán történt kiszakadáson kitódult óriási víztömeg annyira felemelkedett, hogy már a Fehér-Körös vízével egyesült, és a nagy csatorna vize egész március 5-ig mindig emelkedett, úgy hogy ennek következtében a Fehér-Körös szabadon még mindig nem folyhat. A várost fenyegető árvíz-veszély emberek emlékezete óta ilyen nagy nem volt. Békésen válságos a helyzet, bár a nagyláposi kiszakadás betömetése s az árvíz lassú apadása folytán megnyugtatóbb szint öltött. (BK0309) Gyomán a víz állása március hó 6.-án reggel 5,64 méter, 7-én reggel 5,67 méter e szerint az áradás 24 óra alatt kb. egy hüvelyknyit (3 cm-t) tesz, a gátak még jó karban vannak, az őrök, a gyalog és szekeres munkások folytonosan készen állnak. Endrődön az árvíz még nem érte el az 1874 évi árvíz magasságát, folyamatosan árad. (BK0309) A Körös áradása Szarvas alatt pár nap alatt impozáns mérvet mutat. A városi erdő és az úgynevezett „Krinoün" füzes nagy része víz alatt áll az eddigi 14 és fél lábnyi (459 cm) vízállás mellett. Szerencséje a városnak magas fekvése, mely a rendkívüli árvizek ellen is mentesíti. (BK0309) Békéscsaba, március 8; A Fehér-Körös 10 hüvelyket (26 cm-t) áradt, a FeketeKörös tegnap 8 hüvelyket (21 cm-t) apadt, az Élővíz 3 hüvelyknyit (8 cm-t) apadt. Békésen a nagy csatornán 7-e óta egész váratlanul újból rohamos áradás következett be, e miatt a zsilip elárasztatott és a zsilip minden nyílása berekesztetett. (BK03O9) A rendkívül kiáradt Körös március 8.-án. Délelőtt 9-10 óra között a szentandrási szántóföldeket védő gátat áttörve, mintegy 2000 holdnyi (1150 ha) területet elöntött. Szarvason már az úgynevezett mongol-zugba is bezúdult, s a füzes erdőt teljesen elöntötte. A várost magas fekvése védi. (BK0316) Gyulán a Fehér-Körös március 8.-tól 9.-ig 5 hüvelyt (kb. 13 cm-t), az Élővíz csatorna 1 lábbal (32 cm-el) apadt. Csabán és Békésen szintén apadt a víz. Endrődön a víz 8.-tól 9.-ig még 5-6 hüvelyket (12-15 cm-t) emelkedett, 9.-ről 10.re 1 és fél hüvelyket (4 cm-t). A gyomai árvíz-veszély meggátlására nézve Gallacz János állami segéd-mérnök úr a helyszínre kiküldetett. (BK0312) „A Körös vize Gyomán 9--én csütörtökön 8" (20 cm), éjjel pedig 2 hüvelyket (5 cm-t) emelkedett. Az áradás folyamatosan tart. Nagy a veszély a Debreczeniféle tanyánál és az endrődi gátnál, mert e két helyen a gátak nagyon meg vannak áztatva és rontva. A víz az 1874 évi árvíz szintjét már elérte, és félni lehet, hogy valamelyik helyen a víz gátat tör, s tönkreteszi vagy szőlőskertjeinket és földjeinket, vagy pedig a várost pusztítja. Szomorúan nevetséges kifejezéssel élt e napokban egy öregasszony, a Körös mellett mondván: Istenem! Mindig hordjuk a vizet, én magam is naponként 5-6 korsó vizet viszek, mégsem apad, hanem mindig árad." (BK0312) Március 9.-én a gyomai vízállás meghaladta az 1874 évit, az áradás 10.-én 6 hüvelyk (15 cm). A napszámos osztály közönyös, a helyzet aggasztó. A csabai járás szolgabírája még aznap a hely színére utazott. (BK0312)