Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
Ezidő szerint a sárközi ártérnek a vízveszély elleni biztosítására a Foktő és Úszód közt lévő alacsonyabb gátrészek felemelési munkája van folyamatban, mely rövid idő alatt befejezhető, nemkülönben az Úszódról felfelé meglevő és kellő magassággal bíró töltések szivárgásának elnyomására tétetnek a szükséges intézkedések. Alólírt ezúttal a töltések állapotának megfigyelése körül szükséges intézkedésekre kiterjeszkedve elrendelé, hogy a dunai lejtmérési állópontok közelében alkalmas helyeken ideiglenes mércék állíttassanak fel az illető járási mérnök által, hogy azokon a víz állását teljes szabatossággal észlelni lehessen. Megjegyzendő még a sárközi társulat védgátjaira nézve, hogy azok körül az 1871. évi XL törvénycikk által a veszély idejére megrendelt óvó intézkedések a társulat részéről nincsenek általánosan és kielégítő módon életbe léptetve, amennyiben rendes gátőrök és őrházak nem léteznek, sem pedig a veszély esetében szükséges anyag, szerek és eszközök kellő mennyiségben a védgátak vonalán rendes távolságokban készletben nem találtatnak. A társulati igazgatóság eziránt megkérdeztetvén oda nyilatkozott, hogy mindaddig, míg a sárközi ártérrel szoros kapcsolatban lévő felsőbb érdekeltségek (Ordastól Dömsödig) szabályosan szervezett társulattá nem alakulnak, s illetőleg amíg a felsőbb Dunamelléki lapályok rendszeres gátakkal ellátva és ezáltal a sárközi védgátaknak a felső részeken kiömlő vízár általi megkerülése a törvény szellemében teljesen megakadályozva nem lesz, a társulat egy ily rendszeres fenntartás által föltételezett óvó és véclintézkedések tetemes költségeit egy bizonytalan eredmény fejében meg nem ajánlhatja. Ha a társulat alkalmat talál, ezúttal kir. középítészeti felügyelő közbenjárását, a társulat azon óhajának a magas kormányhatóság előtti tolmácsolására kikérni, miszerint a jövőben a vízveszély elleni védelem tekintetéből a nagyméltóságú kir. Minisztérium szíveskedjék 1. a Duna szabályozási munkáknak sikeres alkalmazását elrendelni 2. Ordastól felfelé a Duna bal partján terjedő, és a Sárközi Társulat belső területével vízmentesítés tekintetében szoros összefüggésben álló érdekeltségeknek a törvény értelmében társulattá leendő alakulását esetleg a sárközi társulathoz való csatlakozását egy kormánybiztos kiküldetése által kegyesen eszközölni méltóztatnék. A Sárközi Védgáttársulatnak ezen kívánalmaira nézve a mély tisztelettel alólírt a következő igénytelen véleményét terjeszti elő: Ami az első pont alatt kifejezett óhajtást illeti, alólírt a helyszínen tett észleletek következtén azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy miután a jégtorlások egyedül a folyam szabálytalan állapotának tulajdonítandók, és e részben a sárközi társulat érdekét tekintve a fajszi Hármas-sziget, mint a Duna eliszapolódásának és a jég megtorlődásának fő oka, az első szerepet játsza, ezen akadály pedig a várszögi és bogyiszlói átmetszések kiképződéséig mindig fenn fog állni. Mindenekelőtt a két átmetszés mielőbb szabályos mederré való alakulását kell előmozdítani, ami egyébiránt a Duna folyónak hajózási szempontból is nevezett előnyére fog szolgálni. Tekintve pedig, hogy ezen átmetszéseknek kellő szabályos mederré kibővülése azon kedvezőtlen körülményen hiúsul meg, mert a Duna vízszínének középállásán felül a víztömegek a régi meder széles területére kiömölvén, az átmetszés kivájására szükséges vízerő szétoszlik és nem működhetik közre egy összpontosult tömegben. A meder szilárd talajának sikeres megtámadására, alólírtnak igénytelen nézete szerint mindenekelőtt a várszegi és bogyiszlói átmetszések kiképeztetése áll ezen folyamszakaszok szabályozásának fő feladataként, ami az átmetszések felső torkolatánál a régi folyammedreken keresztül vezetendő vezérgátak építése által lesz egyedül sikeresen elérhető. A szóban lévő folyamszakaszok alsó részén a Hármas-sziget és annak folytában alakult zátonyok, célszerű átmetszési és sarkantyúzási műveletekkel eltávolíttassék.
