Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
társulati tagnak megküldendő, oly felhívással, hogy illetményét 30 nap alatt, - különben végrehajtás súlya alatt, - a társulati pénztárba mindenki fizesse be. A munkáltatást illetőleg: helyeslőleg vette tudomásul a közgyűlés, hogy a Szomotornál már megkezdetett s jelentékenyen előhaladt. És elrendelte, hogy a munkálatok a Tisza és Bodrog töltések több pontján is azonnal megkezdessenek és akként folytassanak, hogy őszre az egész munka múlhatatlanul befejezve legyen. 2. A tanácskozások folyamában nyolc Latorca vidéki község nevében azon kérelem adatott elő, hogy miután ezen vidék az igazgató választmányban nagyon gyengén van képviselve, közülük még két választmányikig választassák. A közgyűlés a kérelemnek helyt adott, az alapszabályok értelmében leendő új szervezkedésig Göcze Miklós és Bajusz Ferenc választmányi tagként megválasztattak. 3. Elnök, az igazgató választmány nevében következő indítványt terjeszt elő: Tekintve, hogy a tiszai szabályozó társulatok, mint egy szerves egésznek ugyanazon célra törekvő tagjai nem bírnak oly összekötő kapoccsal, melyben közös érdekeik előmozdíttatását nyomatékosabban eszközölhetnék, tegyen lépést a társulat, a régebben évenként Pesten megtartatni szokott tiszai nagygyűlések helyreállítására. Miután ezen indítványt az elnök előadásában bővebben kifejtette és indokolta, azt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, megbízta a választmányt, hogy ez irányban a többi társulatokat is szólítsa fel, egyszersmind azon esetre, ha ezen nagygyűlés létrejönne, azon a bodrogközi társulat képviseletére fölkérettek Nagyméltóságú Báró Sennyey Pál, Gróf Bombelles Lajos társulati elnök és Bessenyey Gábor társulati alelnök." (OL-K173-1876-3-3296 és OL- K173-1876-3-3296) Műszaki probléma merült fel Tisza árterén Tokajnál átívelő Görbe-hídnál. Az 1875 évi árvíz lefolyásakor azon tapasztalat volt, hogy a Rakamazi oldalin lévő Görbe-híd visszaduzzasztja a vizet, aminek következménye a túlzottan magas vízállás volt a Bodrogközben és a Felső-Szabolcsi Társulat területén. Az 1876 évi árvíznél külön személyzetet küldtek ki a helyszíni jelenségek megismerésére. Schentzer Sándor k. oszt. mérnök a tiszai II. folyamosztály magyar királyi mérnöki hivatalából még előző évben a következő jelentést tette (részlet): „Ami a Tokaj Rakamaz közti nagy árterületen összegyűlni szokott váztömegnek gyors levezetése céljából, a Rakamaz helység alatti csatornának elnevezett, úgynevezett Aranyos erének kimélyítését és a vasúti töltésben levő hídnyílásoknak megbővítését illeti, van szerencséje az osztályhivatalnak a helyszínen tett mérések után a következőket tiszteletteljesen előterjeszteni. Az 1875 év április hóban lefolyt árvíz a ... vízmércék állásaiból kiderül, miszerint az áradásnak a lefolyása idén a legrendesebb volt, mert amint április l6.-án az apadás Tárkánynál bekövetkezett, azon módon haladt az minden fennakadás nélkül 4 nap alatt Tokajig, ami a jelenlegi medernél 13 mérföldet (175,5 km-t) teszen. Szigetnél 2 ' 4 és Szatmárnál a legnagyobb áradás április 9.-én és 10.-én mutatkozott, és ha összehasonlításba vesszük a tarkányi legnagyobb áradással, kiderül, miszerint a felső áradásnak április 9.-től l6.-ig vagyis 7 nap kellett, hogy egy 9 mérföldnyi (121,5 km) utat megtegyen. Emellett megjegyzendő, miszerint Máramarossziget Tárkányháza ugyan 29 mérföldnyire (391,5 km-re) fekszik, de Szatmár Tárkányhoz csak 14 mérföldnyire (189 km-re) vehető, miért is a Sziget-tárkányi és szathmár-tárkányi út hosszának középtávolságát véve az tulajdonképpen csak 21 mérföldet (283,5 km-t) fog tenni, amiből ismét az következik, hogy ha a sziget-szathmári vizeknek 7 nap kellett Tárkányig, akkor éppen Máramarossziget
