Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
nisztériumhoz is benyújtott kérvényében árvíz által a társulat védgáttöltésekben okozott károk helyreállítása és az alacsonyabb töltések feljebb emelése céljából az államkincstártól 50000 forintnyi államkölcsönt kért. A rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve pontos betekintést nyújt a társulat döntéshozatali mechanizmusába: „Jelen voltak: Gróf Bombelles Lajos társulati elnök, Báró Sennyey Pál, Báró Sennyey Lajos, Bessenyey Gábor társulati alelnök, Dr. Lengyel Endre a sárospataki közbirtokosság képviseletében, ... Elnök Gróf Bombelles Lajos Úr a tanácskozás vezetését Bessenyey Gábor társulati alelnökre ruházván, ez, - a közgyűlés határozatképességének konstatálása után a gyűlést alakúknak és megnyitottnak nyilvánította Az igazgató választmány nevében előterjesztette: Az idei rendkívüli árvíz a társulat védgátjait nemcsak nagymérvben megrongálta, de különösen a Bodrognál sok helyütt, nevezetesen Vissnél, Szomotornál, a ... 2li és Olaszi erdőkben meg is hágta, és a kenézlői területre eddig teljesen ármentesnek hitt magaslatokon tört be. Az igazgató választmány, valamint az árvíz tartama alatt minden lehetőt elkövetett a Bodrogköz megmentésére, úgy az árvíz lefolyása után legfőbb gondját a megrongált töltések helyreállítására fordította, - minél fogva folyó évi április hó 24.-én Sátoraljaújhelyben megtartott üléseiben határozatilag utasította a társulati mérnököt: a) A töltéstestekben az árvíz által okozott károk és szaladások felvételére b) Amennyiben a Bodrog és Tisza parti töltések, melyeknek felemelését már az e folyó év február havi közgyűlés is elhatározta, újabban is alacsonyaknak és szerfelett gyengéknek mutatkoztak, minélfogva emelésük a Bodrogköz biztonsága szempontjából halaszthatatlanná vált - ezeknek, az e folyó évi legnagyobb vízszín felett egy méterrel leendő emelése, s megfelelő erősítésére, terv és költségvetés készítésére. c) Azon helyen, hol a kenézlői határra a víz betört, megfelelő új töltésterv és költségelés készítésére. d) A kereszttöltésnél halaszthatatlannak mutatkozó emelés és erősítés előköltségelésére és e) A Tiszánál a szakadások, habmosások helyrehozása, s normális nívó helyreállítása iránti költségelés elkészítésére. Mindezen terveket és előköltségeléseket a társulati mérnök elkészítvén, az igazgató választmánynak bemutatta. Ezen előköltségelés szerint a bodrogi vonalak és a keresztgát helyrehozása, tervezett mérvben emelése és megerősítése 85669 frt 46 kr, a tiszai vonalaké 63289 frt 80 kr, mindkettő összesen 148954 frt 26 kr-ba kerülne, tehát oly tetemes összegbe, mely a már létező terhek mellett a társulat erejét messze túlhaladja. Kivetés útján a jelen mostoha viszonyok között teljességgel nem érvényesíthető, egy megfelelő törlesztési kölcsön beszerzése iránt tett kísérletek pedig azon szomorú tapasztalatra vezettek, hogy ily nagy összegnek a mostani rongált pénz és hitelviszonyok közötti beszerzése a társulatra elviselhetetlen terheket róna, s ennek végromlását okozná. Ily súlyos körülmények között - bármennyire kívánatos lett volna is a Bodrogköz jövő biztonsága érdekében, a védgátaknak a jelzett mértékben leendő emelése és erősítése - az igazgató választmány kényszerülve várt igényeit lejjebb szállítani és csak a legszükségesebbekre, és a legnagyobb veszély nélkül nem halaszthatókra korlátozni. Meghagyta tehát társulati mérnöknek az előköltségelés olyan módosítását, hogy az idei vízszín felett, a süllyedt helyeken csak két láb (~60 cm) emelésre, a szakadások és habmosások helyreállítására, a szétmállással fenyegető vízi kereszttöltésnek padkával megerősítésére és a kenézlői újtöltés megépítésére szorítkozzék. A társulati mérnök ezen kijelölt új alapon a tervezetet és előköltségelést elkészítvén, a tegnapi napon megtartott választmányi ülésnek bemutatta, eszerint Olvashatatlan kézirat
