Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
• elkotorták a korábban oly sok bajt okozó Kopaszi-zátonyt; • megépült, és 1876 márciusára átadásra készen volt a Margit híd, • a főváros alatt elkezdődött a déli vasúti híd pilléreinek építése és a kelenföldi oldalon befejezés előtt volt a hídfeljáró töltésének földmunkája; • Pesten a rakpart mentén, a korábban a Dunába torkolló szennyvízcsatornák vizét összefűző gyűjtőcsatorna épült, melyből a mai Petőfi híd pesti hídfőjénél egy gőzüzemű szivattyúteleppel lehetett nagyvízkor a vizet a Dunába emelni. A csatornák régi dunai torkolatait elzárták; • szivattyútelepet alakítottak ki a Fővámház téren a szennyvíz átemelésére, • elzárták a Soroksári-Duna ágat, elkészült a Gubacsi gát és tápzsilip, • a Soroksári-Duna ág torkolatánál 60 m széles nyílású párhuzammű készült a Duna vizének a promontori ág felé terelése céljából. A Soroksári-Duna medre az elzárásig egy 2800 m hosszú, 280 m széles, igen jó adottságú kikötővé alakult át, • a Margit-sziget fölötti folyószakaszt 680 méterről 490 m-re szorították össze, • a Duna összeszorításával párhuzamosan több helyen kotrási munkát végeztek, • a Margit-sziget felső csúcsán 150 m hosszú vízosztóművet hoztak létre a mederben. Ez, az egyformán 2 * 4 236 m széles ágba irányította a Duna vizét. (Kaján 1986, Tóth 1961) A fenti beavatkozásokkal Budapest árvizes és folyamos infrastruktúrájában minden idők legnagyobb váltó:-ásai jöttek létre az 1876 évi árvizet megelőző években. Bár számítások voltak, mégsem lehetett pontosan tudni, hogy milyen hatása lesz a beavatkozásoknak a jég, illetve az árvíz levonulására. 1876 év elején több munka is folyamatban volt még budapesti Duna partján: • nem volt még teljesen kész a partfal építési munka, ugyan már több helyen a kívánt magasságot elérte a fal, • átadás előtt állt a főváros második hídja a Margit híd, • erőteljesen folytak az építési munkák a déli vasúti hídon, • az 1875 év nyárvégi alacsony vízállást kihasználva elkezdték építeni a Soroksári-Duna elzárására szolgáló Gubacsi gátat. Az árvíz kialakulása A csapadékos őszre 1875 év végén egész Közép-Európában korai fagyok és roppant hóesések következtek, melyek a tavaszi árvizeket előre sejtették. Az 1875/76-os kemény tél erős jégtakarót fejlesztett. A jégzajlás már 1875 december 6.-án éjjel elkezdődött Budapestnél, 9.-én már -12 és -15 °C közötti hőmérsékleteket mértek. A zajlás 6-7 napig tartott, majd megenyhült az idő, s Budapesten a Duna december 24.-re jégmentessé vált. Évekig vita tárgya volt, hogy a Margit-sziget melyik oldala legyen a folyam fő medre. Végül külföldi szakértőket is meghallgatva nem jelöltek ki a víz számára fő irányt, mind a két ág azonos szélességű lett.
