Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

„A Duna partján majd mindenütt vannak ugyan védtöltések úgy, hogy a Dunának Magyarországon fekvő, 817 000 ha-nyi összes árterületéből mintegy 519 000 ha, vagyis 63,6 % töltések által védetik, csakhogy ezek nagy része még most nem nyújt kielégítő biztonságot, s minden tavaszi árvíz számtalan helyen áttöri a gyenge töltéseket, vagy ép áthágja az egyenetlenül épített töltésvonalak alacsony szakaszait, A védtöltéseknek jelentékeny része az egyes törvényhatóságok által közmunkaerővel, vagy az egyes érdekeltekre való kirovás útján építtetett fel, sőt mai napig is ily módon tartatik fenn, minélfogva az eredeti felépítés minden rendszeresség nélkül csupán a legégetőbb helyi szükség kielégítésére szorítkozva történt, s a fenntartás sem gyakoroltatik kielégítőbb módon. A töltések által védett területek alig 36 %-án, összesen 186 200 ha-on alakultak rendes árvédelmi társulat; ezek közül is a Csallóközi Társulat, 91 500 ha árterülettel, több év óta nem működik, s most fáradoznak e társulatnak újra alakításán." 35. kép, Az elöntött Rácfürdő Duna-völgyi árvízkárok Az 1876 évi árvíznél keletkezett károkról elég pontatlan országos információink voltak. Amikor 15 évvel az árvíz után Zawadowski (1891) megpróbálta összeírni a károkat, kérdőívére a társulatok és megyék egy részétől kapott csak választ, az