Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

3. A megállapított kiviteli rendszer - mint fő ok - mely szerint a telepítvényes községeknek előbb meg kellett állandóan telepedniük és csak azután gondoskodhattak a töltések felépítése által fennállásuk alapfeltételeiről, mely visszás eljárásoknak az első években kedvezett a szerencse, a Dunának nem voltak magas árvizei. A középszerű vizek ellen a magasabb partszéleken felhányt ideiglenes töltések elegendő védelmet nyújtottak, és ennek természetes következménye az lett, hogy a terhes nagy vállalat csak késedelmesen volt kivihető, mert a telepítvényeseknek egyidejűleg a mindennapi életfenntartásról is gondoskodni kellett. 4. Még a töltések építése előtt vagy legalább azzal egyidejűleg mindenütt nem lett a védőfüzesek ültetéséről és megőrzéséről is gondoskodva. Ily nagy kiterjedésű nyílt tereken, és ott ahol az árvízi védelemre ily csekély munkaerő áll rendelkezésre, a töltésekre ez a leglényegesebb életkérdése. 5. A kiviteli rendszer azon hibája, hogy az érdekelt - nagy árterületek fele része - régi községek - semmiféle kötelezettséggel a töltések építése és fenntartása iránt terhelve nem voltak, a telepítvényes községek pedig nemcsak a fölmerült rengeteg pótmunkának, de a jövőre a rendes árvédelem és fenntartásnak roppant terheit is önmagok elviselni képesek soha nem lesznek. 6. A kivitel vezetése egy katonai közegre volt bízva - amit egy lényeges oknak tartok -, melynek ügyessége, buzgósága és jóakarata kétségbe nem vonható ugyan, de melynek sem hatásköre eléggé precizírozva nem volt, sem oly állandó műszaki személyzet rendelkezésre nem állt, hogy feladatában kielégítő sikerrel és felelősséggel működhetnék. A mostanihoz hasonló katasztrófák esetén a közerő és anyag készletek beszerzése és alkalmazásában keze meg van kötve, mert a politikai közegekkel közvetlenül nem rendelkezhetik, egy törvényes társulati és gátvédelmi rendszer szervezésére pedig a polgári viszonyokban való csekélyebb jártassága miatt talán éppenséggel nem volna igénybe vehető. Ad n. Ezekből kifolyólag a jövőre való intézkedések iránt a következőket volnék bátor ajánlatba hozni: 1. Szükségesnek tartom, hogy az összes, már kiépített töltésrendszernek mostani megrongált állapota pontosan felvétessék és sűrűen részletezett keresztszelvény rajzokkal kimutattassék, azután ezek alapján a sérülések kijavításáról és a szükséges pótmunkákról valamennyi hét öblözetre egy új mútervezet és költségvetés készíttessék. 2. Ezen új tervnek irányelvéül a következendők volnának kitűzendők, úgymint: a) Úgy a Duna és Tisza menti fő töltések, valamint az öblözeteket elválasztó kereszttöltések magassága 1 méterrel meghaladja az 1876. évi március 31-i vízszint magasságát. b) A fő töltések koronája mindenütt 6 méter szélességgel lejtvényei a folyó felől 1:4, a szárazföld felől 1:2 aránnyal készíttessenek, a hátulsó oldalon mindvégig építendő 4 méter széles padka csak 2 méterrel legyenek alacsonyabb, mint a töltés koronája. c) Minden más belső töltés 4 méter korona szélességgel és mindkét oldalon 1:2 arányú lejtvényekkel építendő. d) A Ponyavicza patak Homolictól Ivanováig mindkét oldalon töltések közé fogva új, rövidebb torkolattal vezettessék a Dunába, hogy a VI. és VII. öblözeteket belülről ne fenyegesse. A legjelentékenyebb többi belvizek ártalmatlanná tételéről másutt is hasonlóan legyen gondoskodva, és az már a mostani tervbe befoglalva. e) A költségvetésbe fölveendők a fűzfa ültetések is, melyeknek az előpartokon legalább 20 méter szélességben leendő telepítése mindenütt a munkasorozat legelejére lenne kitűzendő.