Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

meg. Ő, mint a minisztérium kiküldöttje, az árvízvédekezésben gyakorlott szak­értő március 22.-től három hetet töltött a délvidéken 183 : Nagyméltóságú m. kir. Közmunka és Közlekedési Minisztérium! Folyó évi március hó 22.-ről 4558 szám alatt kelt magas intézvény következtében még az napon az esti vonattal Budapestről Zomborba utaztam. Bács-Bodrog megye hatósá­gánál az árvíz sújtotta vidékek beutazása tekintetében a kellő értesítést vettem, és már­cius hó 23.-án mindenekelőtt Bácsszentivánnál a Monostorszegi gátszakadás következ­tében kitört vízár ellen emelt ideiglenes védgátat megyei alispán, főmérnök és a közsé­gi képviselők társaságában megtekintvén, ennek fennállhatása ellen Apatin község ré­széről felmerült észrevételeket alaptalanoknak találván, az ügynek békés úton történő kiegyenlítéséhez véleményemmel hozzájárultam. Március hó 24.-én Zomborból Monostorszeg felé, a Ferencz-csatorna mentén és a Kígyós fo­lyáson átvezető országúton folyamatban levő töltésezési munkákat, melyek a Monostorszeg­nél kitört vízár ellen másodsorban védelmi vonalul szolgálnának megtekintvén azt találtam, hogy a Kígyós hídján át a víz a Duna felé folyik. A hídnak szándékba vett eltöltése tehát el­lenkező dagályt okozna, miért is az ott vezénylő járási mérnököt felszólítottam, hogy a tölté­sezési munkával egyelőre az országút testének emelésére szorítkozván, a híd nyílását a Kí­gyós lefolyhatásának biztosítására mindaddig hagyják szabadon, míg a Ferencz-csatorna fe­lől a vissza torlódandó vízárhoz képest majdan az elzárás szükségesnek mutatkoznék. Ezen intézkedés annál inkább indokolt volt, mert a Ferencz-csatornának magas és idő­közben töltésezésekkel kiegészített pontjai a vízbeömlést magába a csatornába meggá­tolták, tehát a csatorna az árnak túloldalra való elterjedését nem közvetíthette. Monostorszeghez érve, a dunai védgátat mintegy 100 méter hosszán átszakadva találtam, ezen nyíláson tódult be a Duna árja, mely azonban már a belső víznél alig 5 centiméter­rel állt magasabban. Ez a körülmény felbuzdította Apatin város lakosait, hogy a gátszaka­dást nagy karók, zsákok, rőzsék és föld segélyével elzárják, mely munka már alulírottnak jelenlétében nagy mérvben folyt. Schmausz Endre országgyűlési képviselő, és a járási kö­zegek erélyes közreműködése és Apatin községnek serény munkálkodása folytán már következő napon végre is hajtatott oly mérvben, hogy a víznek Duna felől való beömlé­se teljesen megakadályozva lett, egyidejűleg pedig az Apatin alóli védgát megnyitása foly­tán a folyam esési különbözetének kihasználásával a vízár leeresztése megkezdetett. Alulírott a helyszínen szerzett adatokból arról győződött meg, hogy a szóban levő gátsza­kadás leginkább Monostorszeg község hanyagságának tulajdonítható, amennyiben csak némi erőkifejtés mellett is a védgát-szakadás ellen megóvható lett volna. Hogy mennyiben volt a község érdekelve ezen védgát fenntartásánál, azt alulírott nem puhatolta, ezúttal csak általában megjegyzendőnek találja, hogy az alvidéki nép mindazon védgátak ellen, melyeknél a nagybirtokosoknak érdeke van, nyíltan kifejezett ellenszenvet táplál. A társu­latok érdeke sok esetben a munkás nép és tüzetesen a zsellérek érdekétől eltérő ... Monostorszegen, éppen úgy, mint egyéb községekben, melyek népe nem magyar vagy német ajkú, a gátak kivágására nézve is bűnös szándék tápláltatott, melynek tetté érle­lését csakis a hatóságok éber figyelme volt képes megakadályozni. Monostorszegről még aznap Bezdánba utaztam, ahol a Ferencz-csatornai védtöltéseket, különösen a tápzsilip biztosítására nagy szorgalommal épült gátakat épségben fenntart­va találtam, ezek visszatartották az árvíznek a Ferencz-csatornába való beömlését és ez­által Bács megye alantabb fekvésű területeinek elárasztását. Bezdánból a Küllőt-Béreg-Hercegszántó községi védgátak vonalán felfelé haladva, azo­kat nagy erőfeszítéssel fenntartva találtam. E vonalon a megyei, illetőleg a járási köze­gek dicséretes buzgalmat fejtettek ki a védvonalak fenntartása körül. Annál nagyobb ér­13 Itt csak a Duna menti tapasztalatai szerepelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents