Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

AZ 1876. ÉVI ÁRADÁSOK

JELENTŐSEBB DUNAI ÁRHULLÁMOK TETŐZÉSE Budapest Vigadó-téri vízmérce "0" pontjára voratkoztatva 1. ábra, Jelentősebb ismert dunai árhullámok Budapesten (a jelenlegi inzmércére átsámolt értékek 133000 ha, 49 gátszakadás volt a Bodrog rendszerben és 21 a Körösökön. Tory: a Szekszárd-Bátai, a Sárközi és a Gombos-Vajszkai, Pestmegyei és Titeli Társulatoknál 40000 ha került elöntésre (ami Zawadowski szerint 6OOOO ha). Tellyesnicki (I923) szerint Tiszafüred alatt 13 szakadás a Tiszán, 14 a Körösökön. A BabosMayer (1939) szerző páros könyve alapján 55 db gátszakadás volt a Tiszán. Már ezek az adatok is érzékeltetik azt a pusztítást, ami a Tisza illetve a Duna völgyében lejátszódott, azonban a tényleges helyzet még ennél is sokkal súlyosabb volt. Jelen könyvben minden korábbi feldolgozásnál pontosabb adatok kerültek öszszegyűjtésre az 1876 évi árvizekkel kapcsolatban. Az alispáni jelentések eddig nem ismert gátszakadások tucatjairól számolnak be. A gátszakadások száma csak Békés megyében 15 db, Bács megyében 35, Borsod megyében 9 db. A Baranya megyei alispán l6 db gát, védtöltés és zsilip szakadást jelentett a belügyminiszternek, stb. Abban minden szerző egyetértett, hogy ez az évszázad második legmagasabb árvize volt a Dunán, ami lényegesen tartósabb magas vízállással jelentkezett mint 1838-ban. A károkat tekintve pedig a több mint 300 gátszakadás alapján is elmondható, hogy az 1876 évi árvízzel a Kárpát-medence legnagyobb természeti katasztrófája játszódott le kevesebb, mint két hónap alatt.