Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
fordult, s így a lapályokat előbb betöltve, a láthatáron szétterült. Egyfelől az úgynevezett Adacs 144 pusztáknak, másfelől Szabadszállásnak vette útját és a város határán egészen szétáradt. így, midőn február 29.-én e sorokat írjuk, a láthatár, ölnyi (két méteres) mélységben úgy az országút, mint minden közlekedési út minden irányban valóságos síktenger. 25.-től kezdve a külvilággal csupán a távírdai vonal bajai részén érintkezhettünk, 29.-én azonban ez is megszakadt. Mivel ezen a részen épp úgy, mint Pest felé a vízár által csaknem minden távíró oszlop kidőlt. Vízi járművet a távíró vonalőr rendelkezésére a város nem bocsáthatott, így azt rögtön helyre nem hozhatták. A vész érkeztével mentőeszközünk csupán egy ladikból és egy tutajból állt. Ezeken szállították a rohamosan megtámadott lakásokból a lakókat biztos helyre. A városi közkórház betegei, valamint a szegényebb s házából menekülni kényszerült családok, a gimnázium és községi iskola épületében kerültek elszállásolásra s élelmezték őket. A kevésbé szilárd lakházak, tanyai szállások és istállók düledeznek. Emberélet nem esett áldozatul." Március 1. szerda Mint egy varázsütésre jégmentessé vált a Duna teljes Kárpát-medencei szakasza. Jégmegállási helyek voltak többek között: Radványnál a komáromi szakaszon, Izsánál Komárom alatt, Ebednél Esztergom felett, Visegrád alatt, Vác alatt, Ercsinél, Adonynál, Dunaföldvár tájékán, a fajszi Hármas-szigetnél. A jég eltűnése ellenére a veszély a délvidéken nem csökkent. A Komáromi folyammérnökség jelentése 145 a Dunaaranyos-Verőce szakaszon 12 keresztszelvényben ábrázolta a jég elhelyezkedését. Itt a dunaradványi jégtorlasz volt a legerősebb, a folyó mindkét partján feltámaszkodott a jég a mederre és a vízszint felé is mintegy 3 méterrel kiemelkedett. Az összetorlódott jég a meder több mint 60 %-t lezárta (26. kép). Két méternél vastagabb volt a torlódott jég Süttőnél és Verőcénél. A nap szomorú híre, hogy a Felső-Dunán újra növekedett pár hüvelyknyit (510 cm-t) a vízszint, ami annál károsabb, mert az elöntött falvakban máris százával dőlnek össze a házak. (NH0302) Bajánál is rombolt a Duna. Március első napján elöntötte a városban Szent-János és Kis-Buda külvárosokat és Istvánmegye külváros egy részét. (VU0305) Ekkor úgy tűnt azzal, hogy a jég elment, a Duna ereje kifulladt, de a jégmentes árvíz Baja alatt ott folytatta, ahol a jég abba hagyta. Baján még két héttel később, március 15.-én tetőzött a Duna jégmentes árvize, a jeges szintnél 36 cm-el magasabban (8. ábra). A vidéki hírek március elsején kevés változást jeleztek. A táviratok, melyek az Árvíz Bizottsághoz érkeztek, egyszerűen regisztrálják a vízállást. Némelyik távirat csak annyiban hosszabb, hogy centiméterekben is jelzi a vízállást. Az Árvíz Bizottság összeállítja az illető helységekből jött korábbi táviratokat és konstatálja az apadást vagy az áradást: Nagytétény, 9 óra 24 perc; Tökölön 100 ház víz alatt, 20 ledőlt, 70 dűlőfélben van. Szentmiklóson 200 ház omlott össze, Szigetcsépről semmi bizonyosat nem írhatunk. Kunadacs OL- K173-1876-14-5762
