Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

ki a vízből, melynek alapfalai 2 láb (63 cm) szélesek, s két emelettel bírnak. E gyenge építményben nem irtóztak százakra menő, szegény családok életét kockára tenni. E kellemetlen benyomás alatt szótlanul haladt a szárnysegéd kíséretével együtt az Újépületig, hol mintegy 300 egyén van a fedél nélküliek közül elszállásolva. A laktanya parancsnoksága elkövetett lehetőleg mindent, mi tehetségében állott, ezen szerencsétlenek érdekében. A szobák, melyeket nekik átadtak, teresek és egészségesek, de a legszükségesebb kényelem tekintetében alig történt valami, mert még szalma dolgában is hiányt szenvedtek, miért is Mihalik őrnagy indítványára a szárnysegéd azonnal elrendelte, hogy a katonai raktárból ágyakat hozzanak a rászorulóknak. A Károly laktanyában, melyet utoljára tekintettek meg, a kiszállásoltak nagyobb kényelemben vannak, ami Scudier derék ezredes érdeme. A terem, melyben el vannak helyezve, magas és lakályos. A menekültek nagyobb része magával hozta ágyneműjét és házi eszközeit, s az emberszerető ezredes a többieket lehetőség szerint ellátta a szükséges szalmával, ahol a lelki gyötrelmeiket nem, de legalább fáradt tagjaikat kipihentethetik. A főhadparancsnokságot megkeresték, hogy az Újépületben és a Károly laktanyában elhelyezett károsultak részére 400 szalmazsákot szíveskedjenek adni. (PN) Népkonyha megnyitás. köztudomásra lioxaiik, hogy a Il-ik kerhletbeu a medve ntezai iskolában, a népkonyha Panlovies Lászlóul úrhölgy vezetése és kezelése alatt uiáreziiis l-jén ciciben megnyittatik Az étjegyek — iniiiílen díj nélkül — a kerületi elöljáróságnál adatnak ki a nap min den órájában. Étkezés ideje II—1 óráig. Budapesten, 1870. Februar 20-én. A polgári bizoito 25- kép, Népkonyha megnyitása hirdetmény Az árvíz tetőzése áttevődött Baja és Mohács környékére (8. és 9. ábra). Hajnal 4 órakor a Duna jobb parton a „Szilágyi-fok"-nál átszakadt a gát a 6-7 km szelvények között. A kitört víz a 25 000 ha területű öblözet nagy részét elöntötte. Szekszárd, Sárpilis és Báta került veszélybe. Az öblözet aljában összegyűlt víz beszakította a töltést a két éve tönkrement Bátai zsilip helyén. Ugyanitt a 4-14 km között több mint 500 méter hosszon voltak átömlések, amelyekből valószínűleg azért nem lett több szakadás, mert a Szilágyi-foknál a gát megnyílása 758 méterre nőtt.