Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai
A Mecsek keleti oldaláról egyenest a Dunába siető kis Csele patakot csupán történelmi nevezetessége miatt említjük. A déli lejtő vizeit a Karasica fogja fel, amely már jugoszláv területen ömlik a Dunába. A tárgyalt Dunaszakasz mellékfolyóiról az 5. táblázat ad összefoglaló áttekintést. 1.32 A Dráva A folyó vízgyűjtőterülete odáig, ahol hazánkat elhagyja, 32 000 km2, de ebből csak 6400 km2 tartozik magyar fennhatóság alá. Eredete az olasz— osztrák határon húzódó Kami Alpokban, a 3094 m magas Cima Domici tövében van, de vízválasztóidnak legmagasabb része a Magas Tauern gerince a Gross Glocknerrel (3798 m). A vízgyűjtőnek csaknem fele a karintiai és stájerországi Alpok területére esik, hosszan elnyúló keleti része a dunántúli és a horvátországi dombosvidék között húzódik. Legnagyobb mellékfolyója a Mura, amely legalsó, a zalai dombvidékről érkező Kerka beömlése alatti szakaszán határt alkot Jugoszlávia és Magyarország között. A Mura felvétele után a Dráva lesz határfolyóvá. Vízgyűjtőjét hazánk területén 2—300 m magas dombhát választja el a Sió vízrendszerétől, amelyről a Rinya és a Feketevíz siet feléje. Ez utóbbi a Pécsi víz révén már a Mecsekből, a 612 m magas Tubes alól is kap vizet. A vízgyűjtőterület magyarországi része szabad dombokkal szegélyezett parti síkság. A drávai vízhálózat adatait a 6. táblázatban foglaltuk össze. 1.33 A Tisza A Kárpát-Ukrajna területén a Máramarosi havasokban eredő folyó két forráspatakja, a Fehér- és a Fekete-Tisza, valósággal körülöleli a Hoverla 2058 m magas csúcsát. Innen a vízválasztó jobbra is, balra is a Kárpátok láncát követi és csak délkeleten tér le róla az Erdélyi medencébe, ahol az Olt és a Zsil visszarágódva, átvágta magát a magas hegyeken. Az ilyenformán északról, keletről és részben délről is a Kárpátok 2000 m-t verő csúcsaitól koszorúzott kerekded vízgyűjtő Szegedig, a déli országhatárig 138 000 km2-re terjed: kereken 2/3-a a Mohácshoz tartozó dunai vízgyűjtőterületnek. Nyugaton az Alacsony-Tátra-beli Királyhegytől (1943 m), a Veporon (1339 m), a Karancson (729 m) és a Cserháton át (349 m), Vácnál 10 km-nyire megközelíti a Dunát, majd déli irányban lefut a Duna—Tisza- közi dombhátra (110—130 m). Keleten a vízválasztó legtávolabbi pontja a Gyergyói havasok Likas nevű csúcsa (1676 m). Itt elhagyja a Kárpátok vonalát, délnek átvág a Hargitára (1801 m), majd kelet—nyugati irányban halad 89
