Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár

1735-ben szervezték a selmeci bányatisztképző iskolát, mely az első magyarországi műszaki szakiskolaként jelentős szerepet játszott a mérnökképzésben is.

1754/55-ben kezdte meg működését a nagyszombati tudományegyetemen a matematikus-képző tanfolyam (a „matheseos repetementas” intézménye), melyet később, a hazai igényeknek megfelelően mérnöki tanfolyammá szerveztek (1774—1782), (Id. 1782).

1763-ban szervezte Mária Terézia Szenczen, a Collegium-Oeconomi- cumot, az első hazai gazdasági-műszaki szakiskolát, elsősorban a kamara és a megyék mérnökszükségletének biztosítására (1763—1780).

1763—67 között készítette el Bőhm (Cseh) Ferenc az első magyar vízi - mérnök a Fejér megyei Sárrét térképét és szabályozásának tervét.

1776-ban készítette el Krieger Sámuel a Sió, Kapos és a Balaton-vidék vízrajzi térképét és szabályozási tervét.

1782-ben szervezte meg II. József az Institutum Geometricumot (Institu- tum Geometrico-Hydrotechnicumot) vagy Mérnöki Intézetet, elsősorban a hazai vízszabályozási feladatok megoldására alkalmas mérnökök képzésére. Az intézetet az állami mérnöki állások betöltésére egyedül képesítő „mérnöki oklevelek” adományozásának jogával ruházta fel.

1782- 85 között készült a il. József-féle katonai felmérés, mely értékes vízrajzi történeti adatokat tartalmaz. (Mint titkos katonai anyag azonban nem játszott szerepet a hazai vízi munkálatok fejlődésében.)

1783- ban jelent meg az első hazai vízépítéstani tankönyv Fladaly Károly: „Elementa Hydroíechnise” c. munkája az egyetemi és akadémiai filozófiai tanfolyamok számára.

1784- ben rendelte el II. József a hajózható folyók felmérését. (A munkából ez ideig a Maros és a Tisza térképeit sikerült azonosítani.)

1785- ben adta ki az institutum Geometricum a világ első polgári mérnöki okleveleit.

1797-ben jelent meg Rausch Ferenc: „Compendium Hydrotechnicum” c. munkája a második magyar vízépítési tankönyv.

1802-ben jelent meg Gaszner Lőrinc hidrológiai munkája: a „Ratiocinia super fluviis ex observationisus multorum annorum deducta.”

1815/1816-ban kezdték meg az 1815/16 telén keletkezett jégtorlasz felvételével a szabatos geodéziai felvételeket és a háromszögelési munkálatokat a Duna völgyében, valamint a jégviszonyok megfigyelését a budai szelvényben.

1816- ban és 1830-ban készültek az első kimutatások a Tisza árterületéről.

1817- ben építették újjá az ismeretlen időtől működő budai nádori vízmércét, amely a budai vízművel volt kapcsolatos, és kezdték meg a napi vízállások rendszeres közlését a sajtóban.

764