Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár

1853-ban a Kormányzóság mellett szervezett külön építészeti osztályt tették a hazai műszaki igazgatás központjává.

1857-ben az 1855. évi árvíz hatására a Tisza-szabályozási ügyek irányításával a Tiszaszabályozási Központi Felügyelőséggé átkeresztelt szervezetet bízták meg, s azt ismét közvetlenül a birodalmi miniszter alá rendelték. (A folyamosztályok számát ugyanakkor négyre csökkentették.)

1856-ban alakult meg az Európai Dunabizottság (CED) a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának biztosítására.

1861-ben az uralkodó, szakítva a Bach-rendszerrel, visszatért a régi kor közigazgatási szerveihez és újjászervezte az Országos Építészeti Igazgatóságot is. Ennek működése azonban már nem terjedt ki a vízügyek intézésére.

1886-ban a Tisza-szabályozási ügyek vezetését kormánybiztosra bízta. (Ez a munkakör a kiegyezés után is megmaradt.)

1867-ben a vízügyi igazgatás a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került, de a vízügyek jelentősége a szervezetben egyre jobban háttérbe szorult. A vízépítészeti szakosztály súlya csökkent, szervezetét pedig leépítették.

1870 : X. te. elrendelte a fővárosi Duna-szakasz — 1838 óta húzódó — szabályozását.

1871 : XXXIX. te. meghatározta a vízszabályozó társulatok szervezetét és működését.

1878- ban — az 1876. évi árvíz hatására — újjáalakult a Tiszavölgyi Társulat: a Tisza-szabályozás során elkövetett hibák és mulasztások helyrehozása, a munkálatok befejezése és a kormány vízügyi politikájának megváltoztatása érdekében. Eredményeket azonban csak az 1879. évi árvízkatasztrófa után sikerült elérnie.

1879. márc. 1-én kezdte meg működését a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium keretében Kvassay Jenő vezetésével a Kultúrmérnöki FJivatal (Intézmény).

1879- ben a vízügyi igazgatás két tárca: a Közmunka- és Közlekedésügyi, valamint a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium között oszlott meg.

1879 : XXXIX. te. az 1871. évi társulati törvény módosításával gondoskodott az állami felügyeletről és a társulatok állami támogatásáról.

1879 : XXXIV. tc.-től kezdődően 1884-ig a vízügyi törvények elsősorban az 1879-ben elpusztult Szeged újjáépítésével, ármentesítésével, valamint általában a Tisza-szabályozás korszerűsítésével foglalkoztak.

1883. I. te. az ún. minősítési törvény a közigazgatási állásokat jogi végzettséghez kötötte. így a mérnökök háttérbeszorításával leküzdhetetlen korlátokat emelt a hazai műszaki igazgatás korszerűsítése és színvonalának emelése elé.

759