Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár
1723 : CXX. és CXXII. te. (III. Károly utasításai) a folyók hajózhatóságának biztosításáról és a vízi utak fejlesztéséről intézkednek. 1726-ban Mikoviny Sámuelt Pozsony vm. mérnökévé nevezik ki. 1751 : XIV. és XX. te. a hajózást akadályozó malmok megszüntetéséről, a Vág szabályozásáról, valamint az 1765 : XIX. te. a Vág és a Garam hajózhatóvá tételéről intézkedik. 1761—1777 között jelentősen növelték a kamara mérnöki testületének létszámát s így a munkakörök differenciálódásával lehetővé vált az építészeti és hajózási osztály szétválasztása (1771). Az 1770/80-as évek fordulóján már mintegy 40 főnyi mérnöki kar működött az országban. Az 1770-es években a kamarai és megyei mérnöki szervezet fejlődése lehetővé tette a legsürgősebb szabályozás: munkálatok megkezdését — a kiküldött kir. biztosok irányítása alatt: 1771-ben Sigray Károlyt küldték ki a Sárvíz és a csatlakozó Duna-szakasz szabályozására (Bőhm Ferenc mérnökkel). 1774-ben Károlyi Antal főispánt Szabolcs-Szatmár megyék területére a Szamos szabályozására és Orczy Lőrinczet a Felső-Tisza jobboldali mellékfolyóinak szabályozására. Orczy 1775-ben javaslatot tett a Felső-Tisza egységes vízrendezésére. 1776-ban a kamara hajózási osztálya élére hajózási igazgatót neveztek ki, Walcher József személyében. 1784- ben II. József elrendelte a hajózható folyók ideiglenes felmérését. Az e célra kialakított munkaszervezetből fejlődött ki a vízügyi igazgatás későbbi szervezete: az 1785- ben Hajózási Igazgatósággá szervezett és a Helytartóság alá rendelt Hajózási Osztály, mint főhatóság, hat kerületi kirendeltséggel és a felügyelete alá rendelt megyei mérnöki karral (1786). 1788-ban alakult ki a vízügyi és műszaki igazgatás korszerű szervezete: a Vízügyi és Építészeti Főigazgatósággal (Suprema Directio in Hydraulicie et Aedilibus per regnum Hungáriáé, partesque eiden annexas), mint központtal, 10 kerületi igazgatósággal, 45 megyei és 6 városi mérnökkel. A szervezet teljes létszáma ekkor 92 fő volt. 1807:XVII. te. a többség akarata alapján létesítendő társulatokról (a kényszertársulásról) szóló első intézkedéseivel lehetővé tette a vízi társulatok szervezését, (intézkedéseit az 1836 : XXV. és XXXVI. te. fejlesztette tovább.) A 19. sz. elején kél kir. biztosság működött az országban: a dunántúli Sárvíz-szabályozási kir. biztosság, előbb Podmaniczky József, majd Zichy Ferenc (1810), és a tiszántúli, Körös—Maros kir. biztosság, Vay Miklós (1804—1824), majd ugyancsak Zichy Ferenc vezetésével. 1810-ben alakult az első hazai vízszabályozó társulat a Sárvízi Nádor Csatorna Társulat, melynek eredményes munkája általános érdeklődést kel756
