Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 1. Imre Gyula: A természettudományi ismeretterjesztés alapjai

4. üzemi ismeretterjesztő akadémiák. Szerződéses alapon, az érdekelt üzemek termelési programjához igazodva, 6—12 előadásból álló sorozatok.

5. Szakmunkásképzést előkészítő tanfolyamok. Az általános iskola hat—- nyolc osztályának megfelelő ismeretanyaggal, a szakmunkás tanfolyamokon való részvételhez biztosítják a megfelelő ismeretek megszerzését.

6. Speciális gépek (például öntözőgép) kezelését betanító céltanfoiya- mok.

7. Betanított és szakmunkások általános továbbképzése. A betanított és a szakmunkás képzettségű dolgozok állami továbbtanításban — jelentős számuk miatt — nem részesíthetők, ezért erről a TIT gondoskodik.

8. Áruk értékesítését, felvásárlását végző dolgozók áruismeretét bővítő céltanfolyamok.

9. Különféle ankétok szervezése.

10. Tapasztalatcserék, üzemlátogatások, tanulmányutak szervezése belföldre és a szocialista országokba.

A TIT megyei szervezetei 1970-ben 12 nyári egyetemet szerveztek, belföldi és külföldi résztvevőkkel. A nyári egyetemek mindegyikének valamilyen sajátos jellege volt. így a szegedi: pedagógiai, módszertani, tudományelméleti kérdésekkel, a miskolci: a nehézipar, a veszprémi: a vegyipar problémáival foglalkozott, a pécsi: a nemzetiségi és a néprajzi kérdéseket, az esztergomi: a világszerte elterjedt zenei nevelési elméletet vizsgálta, s nemzetközi hírnévre tett szert.

A hazai nyári egyetemek külföldi látogatottsága az utóbbi években egyre növekszik. Ma már nemcsak Európából, hanem más világrészekből is érkeznek hozzánk látogatók, így Japánból, Dél-Amerikából, és az USA-ból is. A nyári egyetemek jellegzetessége az, hogy a tájhoz, a területhez, a történelmi kultúrához fűződő gazdasági-kulturális problémákat tárgyalják. Valamennyi nyári egyetemek közös vonása, hogy ismereteket kívánok adni hazánkról, ezáltal elősegítik azt, hogy az ország különböző tájain élők jobban megismerjék országunk egészét, segítik továbbá a jó nemzetközi kapcsolatok kiépítését és végül szolgálják a hallgatók pihenési és szórakozási igényeit.

Említésre méltók az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezésére 1968- ban Baján „Dunamenti nyár" elnevezéssel a TIT által szervezett tudományos vízgazdálkodási napok. Baja, a magyar Duna déli szakaszának legjelentősebb városa, környéke vízgazdálkodási szempontból egyre számottevőbb, így alkalmas hely arra, hogy a vízügyi ágazat szakemberképzésének központjává váljék. Ez volt az oka annak, hogy 1968. augusztus 4—14-e között ott zajlott le a „Dunamenti nyár" vízgazdálkodási tudományos napok prog730