Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 1. Imre Gyula: A természettudományi ismeretterjesztés alapjai

és műszaki volt. Nyilván helytelen lenne a két tudománycsoport határait pon­tosan meghúzni. Mivel azonban a hallgatók társadalmi körének bővülésé­vel, a munkásság és a parasztság térhódításával, a fejlődés irányzata meg­változott, a társulatnak meg kellett keresnie azokat a korszerű módszereket, amelyeknek alkalmazásával a természettudományos ismeretterjesztést nem­csak az előadások számában, hanem színvonalában is emelni lehet. A kö­vetkező adatok mutatják, hogy az előadások számának növekedésében — a két tudománycsoport közötti aránytól függetlenül — egészséges fejlődés je­lentkezett. Ez a fejlődés néhány szám tükrében így alakult: 1955-ben az országos viszonylatban tartott 26 ezer ismeretterjesztő előadáson csaknem 2 millió hallgató vett részt, 1960-ban pedig már 63 ezer volt az előadások száma és a hallgatói létszám 3 millió fölé emelkedett. 1965-ben a 85 ezer ismeretterjesztő előadást 4,5 millió érdeklődő hallgatta. 1968-ban a társulat V. országos küldöttgyűlésének időszakában az előadások évi száma meg­haladta a 94 ezret és a hallgatók száma 4,7 millióra növekedett. Érdekesen alakult az üzemi előadásokon a munkáshallgatók száma: 1955-ben 2300 ilyen ismeretterjesztő előadást tartottak 113 ezer hallgató szá­mára, 1960-ban 11 ezer fölé emelkedett az előadások száma félmillió hall­gatóval, 1965-ben 20 ezerre nőtt az üzemi munkásoknak tartott előadások száma egymillió hallgató részére. 1968-ban a munkásosztálynak tartott előadások száma meghaladta a 35 ezret és a hallgatók száma majdnem 3 millióra növekedett. A mezőgazdasági előadásokon résztvevők száma 1955- ben még mindössze 24 ezer fő volt, 1960-ban 6 ezer az előadások száma, a hallgatóké 288 ezer, 1965-ben 6 ezer fölé emelkedett az előadások száma és csaknem 1 millió lett a falusi hallgatók létszáma, 1968-ban 8456 volt a mezőgazdasági tárgyú előadások száma, ami megfelelt az évi összes elő­adások (94 555) 9 százalékának. Néhány szóval meg kell emlékezni a vízgazdálkodási témakört érintő előadások számszerű alakulásáról is. Az 1966-ban alakult megyei vízgazdál­kodási szakcsoportok, a megalakulásuk évében 21, 1967-ben 69 előadást rendeztek 2253, illetve 6250 hallgatóval; 1968-ban 104 vízügyi előadás hang­zott el, 9386 résztvevővel, 1969-ben pedig — a hidrológiai szabadegyete­meken elhangzott előadásokat is magában foglalva — csaknem 100 elő­adás hangzott el mintegy 10 ezer hallgató előtt. A TIT életében minden jelentősebb időszakot küldöttgyűlés zárt le. Az 1968. október havában, a Magyar Tudományos Akadémián megtartott V. országos küldöttgyűlés négy évre meghatározta azokat a feladatokat, amelyek a társulat társadalmi vezetésének és a társulat apparátusának irányt mutatnak. Ez többek között hangsúlyozta, hogy az ismeretterjesztés terén nem a mennyiségi növekedés, nem az előadások számának, az aka­démiáknak és az előadássorozatoknak a növelése a fő feladat, hanem in­kább a minőségi fejlesztés, az ismeretterjesztés hatékonyságának korsze­725

Next

/
Thumbnails
Contents