Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 1. Imre Gyula: A természettudományi ismeretterjesztés alapjai
Vili. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata 1. A természettudományi ismeretterjesztés alapjai 1.1 A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kialakulása E mű előző fejezetei történeti visszatekintést adnak a hazai vízgazdálkodás eredményeiről; szakágazati fejlődéséről. Ezzel kapcsolatban rövid áttekintő összefoglalásban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat múltját is vázoljuk, hiszen a történeti fejlődés tükrében helyesebben lehet az eredményeket értékelni. 1841. május hó 28-án a korszak haladó eszméiért lelkesedő férfiak társadalmi szükségletként hívták életre a Természettudományos Társulatot „a nemzeti haladás, a nemzeti tudományosság megteremtése czéljából”. Ugyanez év június 13-án tartották meg az alakuló közgyűlést. Ekkor határoztak a társulat céljáról, elfogadták az alapszabályokat, megalakították az első szakosztályokat, kijelölték vezetőiket, és megválasztották az első tisztikart. A társulat elnökévé a kiváló szervező orvosprofesszort, Bugát Pált választották, aki 1865-ben bekövetkezett haláláig háromszor is választott elnöke volt a társulatnak. Ő mondotta ki a társulatnak ma is érvényes alapelvét: ,,A társulat magát tudományos társaságnak képzelje, melynek minden egyes tagja tanul és tanít egyszersmind." Bugát világosan látta, hogy a Magyar Tudományos Akadémián kívül a tudományok növelésében, de főként eredményeiknek terjesztésében a Természettudományi Társulatnak is méltó helye és feladata van. Ezeket a feladatokat a következőképpen határozta meg Bugát Pál, mindjárt utalva az élethez való közelségre, a szinte mindennapi, az egész nemzet számára időszerű feladatokra: „Az élethez közelebb eső egyesületekben az alacsonyabb, vagyis népi és magasabb, azaz tudományos művelésre közvetve befolyván, honunkban a természet- tudományokat terjeszteni; szóval polgártársainkat az anyagilag és szellemileg boldogító élet kútforrásához közelebb vezetni, egy folytonosan működő természettudományi társulat alakítása által a két magyar hazában található minden tudományos kapacitásokat központosítani, s egyesített erővel a magasztos cél elérésére törekedni, legszentebb polgári kötelességünk." A társulat másodelnökévé Kubinyi Ágostont, a magyar néprajz érdemes szervezőjét, a Nemzeti Múzeum egyik első vezetőjét választották, a társulat első titkára pedig Vajda Péter író lett. Vajda a Pesti Hírlapban közzétette a társulat céljait ismertető, lelkesítő felhívást. Ehhez a következő, ma is méltán 720
