Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

V. Dr. Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás

művekre érvényes, mert a felszíni vízből (pl. a Duna-víz) ivóvíz csak bonyolult tisztítási és vízkezelési technológiával készíthető. Az ivóvíz „termelése” során gondoskodni kell arról, hogy a víz csíramentes, színtelen, szagtalan és íztelen legyen. Nagy vízgyár pl. a budapesti felszíni vízkivételi mű, amely naponta 200 000 köbméter ivóvizet ad. A felszín alatti vizet kitermelő vízműveket — amelyek nagy mélységből emelik ki a vizet — joggal mondhatjuk „vízhányóknak”. Ilyen pl. a debreceni vízmű, amely 150—180 méter mély kutakból napi 42 000 köbméter vizet szivattyúz a hálózatba. A vízkészlet hasznosításához tehát jelentős termelőtevékenység kifejtése szükséges.

Az eddigiekben meghatároztuk, hogy elvben mit jelent a hasznosítható vízkészlet, továbbá bemutattuk a víztermelést, amely a hasznosítható vízkészletet teszi hozzáférhetővé. Utaltunk a víztermelés során szükséges tisztítási eljárásokra. Ez még nem minden: a vizet el is kell juttatni felhasználási helyére. Vagyis a termeléssel egyidejűleg a vízkészlet elvezetését is meg kell oldanunk.

A gravitáció hatására a víz a mélyebb területek felé törekszik. A vízkészlet elvezetése érdekében viszont gyakran a természet rendjébe is be kell avatkoznunk, hogy a magasabb fekvésű helyek se szenvedjenek hiányt.

A szivattyúval történő vízkiemelés és csöveken történő elvezetés mellett más lehetőség is van. Ez, a folyóvíz útját elzárjuk, az elzárás következtében a vízszint megemelkedik, és ekkor csatornákon át a vízben szegény területekre juttatható el. Ilyen megoldást találunk a Tiszalöki és Kiskörei Vízlépcsőnél, amelyek energiafelhasználás nélkül, gravitációs úton oldják meg a vízkészlet elvezetését, illetve elosztását.

A duzzasztómű megépítése a víz gravitációs elosztásán kívül a hajózás számára is előnyös, mert kellő hajózási mélységet biztosít a kisvíz idején is. További előnye, hogy a duzzasztómű alatt és fölött levő vízszintek közötti különbség villamosenergia-termelésre felhasználható, ami vízierőtelep beépítésével válik lehetővé. Sajnos, az előnyökkel hátrányok is járnak: a duzzasztás hatására létrejött vízlépcsőn a hajók általában csak a hajózsilip segítségével folytathatják útjukat. Az átzsilipelés a hajók menetrendjében kereken 20 perc időveszteséget okoz.

Nemcsak az öntözés, hanem az ivó- és ipari vízellátás megoldása során is nagyobb területek vízellátásáról kell gondoskodni. Ezért kialakulóban vannak az úgynevezett regionális vízművek, amelyek több települést egyetlen vízműről vagy vízműrendszerről látnak el. Ilyen például a borsodi vízellátási rendszer. A Balaton menti üdülők jobb vízellátására is további nagy összefüggő vízellátó rendszert, az úgynevezett Balatoni Regionális Vízmüvet kell majd kiépíteni.

576