Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 12. Dr. Dávid László: Halastavak és tógazdaságok

öntözéseink történetének, jelenlegi helyzetének és várható fejlődésének bemutatásakor nem feledkezhetünk meg végezetül arról a másfélszázados áldozatos, küzdelmes és eredményes munkáról, amelyet Széchenyi Istvántól napjainkig a neves és névtelen szakemberek százai végeztek az öntözéses gazdálkodás lehetőségének és gyakorlatának hazai megteremtése, elterjesztése során, öntözéseink mai és jövőbeni eredményeiben alkotó munkájuk gyümölcsözik. így áttekintésünkkel egyúttal nekik és munkájuknak kívántunk tiszteletteljes emléket állítani.

12. HALASTAVAK ÉS TÓGAZDASÁGOK

1. A tógazdaságok feladata és jelentősége

A halászat éppen úgy az emberiség ősfoglalkozása, mint a vadászat. A hal ősidők óta az emberiség egyik legfontosabb tápláléka. Jelentősége egyre emelkedik, ahogy a Föld növekvő népességének táplálkozása a fehérjedús ételek, az öregkori megbetegedéseket kisebb mértékben előidéző köny- nyebb húsok irányába tolódik el. Míg a világ összhaltermelése a század elején csak 5 millió tonna volt évente, addig 1963-ban ez az érték már meghaladta a 46 millió tonnát, ami egy főre vetítve 15 kg/év halhústermelést jelent. A világ haltermelésének azonban csak mintegy tizede a keresett és nagy becsületnek örvendő édesvízi hal.

Az édesvízi haltermelés eszközei a természetes vizek halászata, valamint a tógazdasági és járulékos haltenyésztés.

A természetes vizek halászata és a vízgazdálkodás kapcsolata kisebb jelentőségű, bár a vízfolyások szabályozása, árvízvédelmi rendszerének, töltéseinek kiépítése, a folyók csatornázása, a vizek minőségének romlása jelentős mértékben befolyásolhatja a vizek halászatát. Vízgazdálkodási szempontból sokkal fontosabbak a halastavak és a tógazdaságok.

Tógazdaság az olyan mesterséges halastavakból álló gazdasági egység, ahol tervszerű és belterjes haltenyésztés folyik és ahol az ehhez szükséges vízgazdálkodási, műszaki feltételek — a tavak feltöltése, vízutánpótlása és lecsapolása — biztosítva vannak. A tógazdaságok elsőrendű feladata tehát a mesterséges haltenyésztés.

A tógazdaságok, illetve az azokat alkotó halastavak műszaki megoldásuk és elrendezésük szerint lehetnek körtöltések közé fogott, völgyelzárással létesült és hosszanti töltéssel határolt tavak (702. ábra).

Az első esetben a tónak kijelölt területet töltésekkel zárják körül. A tó feltöltéséhez szükséges tápvizet a vízkivétel helyéről tápcsatornával szál494