Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 11. Dr. Dávid László: Öntözés

Az öntözés

kultúra szerinti megoszlása

53. táblázat

É V

Rizs

Szántó

Zöldséggyümölcs

Rét-legelő

Egyéb

összesen

10 0 0

h a

1967

20

107

42

34

2

205

1968

21

243

53

53

3

364

1969

22

96

37

36

4

195

jelenleg,

a hatvanas

évek végén az 52. táblázat adatai

alapján

száraz jellemző évben mintegy mintegy 360 000 ha-ra tehető. Az öntözött terület kiterjedése jelenleg még elsősorban az időjárásnak megfelelően, évről évre erősen ingadozik, de amint a 95. ábrán is látszik, több év vonatkozásában mind az átlag, mind pedig a szélsőségek tekintetében emelkedik. Figyelembe véve Magyarország 6,9 millió ha nagyságú mezőgazdaságilag művelt területét, jelenleg száraz évben a művelt terület 5,2%-át öntözzük. Ez az arány gyakorlatilag megegyezik a 2. fejezetben közölt, az egész földkerekségre vonatkozó megfelelő értékekkel.

Az öntözött növényféleségeket vizsgálva (53. táblázat) kitűnik, hogy a legnagyobb terület évrői évre a szántóföldi növények képviselik, az összes öntözés 50—60%-ával.

Azonban ennél a növénycsoportnál figyelhető meg a legnagyobb területi ingadozás is, mivel ezt befolyásolja hazai viszonyaink között legjobban a csapadék mennyisége. Ezekben az években ismét lassú fejlődésnek indult az összes öntözésnek mintegy 10%-át kitevő rizskuitúra, amelyet ma már a monokultúrás termesztés helyett vetésforgóban termelnek. A fennmaradó 30—35%-on, lényegében azonos területtel és a szántóföldi kultúránál lényegesen kisebb ingadozással a zöldség-gyümölcs és a rét-legelő kultúrák osztoznak, míg az egyéb növények elhanyagolhatók. Megállapíthatjuk, hogy öntözéseink éves ingadozását leginkább a szántóföldi kultúrák öntözésének ingadozása idézi elő, aláhúzva hazai viszonyaink között az öntözés ez idő szerint elsősorban csapadékpótló, biztonsági jellegét.

Az öntözési módok tekintetében az esőztető öntözés uralkodó szerepéről számolhatunk be. Az öntözött területek háromnegyed részén ily módon öntöznek. Az összterület fennmaradó részén szinte kizárólag felületi öntözést folytatnak. Az altalaj-öntözés 2%-os részesedésével ez idő szerint jelentéktelen. Érdekes, hogy az öntözési módok aránya független az éves ingadozástól; a különféle módokon öntözött területek körülbelül azonos mértékben

31*

483